Ámos próféta könyve 5:1-27 KARB1908 - Bible AI

¹Halljátok meg e beszédet, a melyet síródalként szólok ti rólatok, Izráelnek háza!

²Elesett, nem kel fel többé Izráelnek szűze; végig terült az ő földén, és nincs, a ki felemelné.

³Bizony így szól az Úr Isten: A mely város ezerrel indult ki, százzal marad csak meg; a mely pedig százzal indult ki, tízzel marad csak meg Izráel [1†] házául.

⁴Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek!

⁵És ne keressétek [2†] Béth-Elt; Gilgálba se menjetek; Beér-Sebába se menjetek át. Mert Gilgál fogságba megy. Béth-El [3†] pedig semmivé lesz.

⁶Keressétek az Urat, és éltek, különben reátör, mint a tűz, a József házára és megemészti Béth-Elt, [4†] és nem lesz, a ki megoltsa.

⁷A kik ürömmé változtatják az ítéletet [5†] és az igazságot földre tiporják.

⁸A ki a fiastyúkot [6†] és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve.

⁹A ki pusztulással sujtja a hatalmasokat, és pusztulás száll az erősségekre.

¹⁰Gyűlölik [7†] azt, a ki feddőzik a kapuban, és útálják azt, a ki feddhetetlenül beszél.

¹¹Annakokáért, mivelhogy tiportátok a szegényt és gabona-ajándékot vesztek tőle: bár faragott kőből építtetek [8†] házakat, de nem lakoztok azokban, bár gyönyörűséges szőlőket plántáltok, de nem isztok azoknak borából.

¹²Mert tudom, hogy sok a ti bűnötök, és nagyok a ti vétkeitek! Igazak nyomorgatói, váltságdíj-szedők vagytok; és elnyomják a szegényeket a kapuban!

¹³Azért hallgat az eszes [9†] ebben az időben, mert gonosz idő ez.

¹⁴Keressétek a jót és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, a mint mondjátok.

¹⁵Gyűlöljétek [10†] a gonoszt és szeressétek a jót; állítsátok vissza a kapuban az igazságot; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene a József maradékinak.

¹⁶Azt mondja azért az Úr, a Seregek Istene, az én Uram: Minden térségen siralom lesz és minden utczán ezt mondják: jaj, jaj! s a szántóvetőt is gyászra hívják, s a sírni tudókat [11†] siralomra;

¹⁷És minden szőlőben siralom lesz, mert átmegyek te közötted, ezt mondja az Úr.

¹⁸Jaj azoknak, a kik kívánják [12†] az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az [13†] és nem világosság.

¹⁹Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá; vagy pedig bemenne a házba és kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg.

²⁰Nem sötétség [14†] lesz-é az Úrnak napja és nem világosság?! Sötétség lesz az, s még hajnalfénye sem lesz.

²¹Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm [15†] a ti összejöveteleitekben.

²²Még ha égőáldozatokkal áldoztok is nékem, sőt ételáldozataitokat sem kedvelem; kövér hálaáldozataitokra rá [16†] se tekintek.

²³Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem [17†] hallgathatom.

²⁴Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, [18†] mint a bővizű patak.

²⁵Járultatok-é hozzám véres áldozatokkal [19†] s ételáldozatokkal a pusztában negyven éven át, oh Izráel háza?!

²⁶Majd viszitek hát Szikkútot, a ti királyotokat és Kijjunt, a ti képeiteket, a ti isteneitek csillagát, a melyet ti csináltatok [20†] magatoknak.

²⁷És Damaskuson túlra [21†] száműzlek titeket, azt mondja az Úr, a kinek neve Seregeknek Istene.