Ámos próféta könyve 6:1-14 KARB1908 - Bible AI

¹Jaj azoknak, [1†] a kik gondtalanul élnek a Sionon, és a kik elbizakodnak Samaria hegyén; a kik a népek elejének elei, és a kikhez jő az Izráelnek háza!

²Menjetek át Kalnéba, és nézzetek szét; onnan pedig menjetek a nagy Hamátba, és szálljatok le a Filiszteusok Gáthjába; vajjon jobbak-é azok, mint ezek az országok, és vajjon szélesebb-é azoknak határa [2†] a ti határotoknál?

³A kik a veszedelem napját messze gondoljátok, [3†] és az erőszaknak széket emeltek;

⁴A kik [4†] elefántcsont pamlagon hevernek, és az ő nyoszolyáikban elnyújtózkodnak, és a nyáj legjavából és a kihízlalt borjakból lakmároznak;

⁵A kik hárfa [5†] mellett dalolgatnak, és azt hiszik, hogy hangszereik a Dávidéi;

⁶A kik a bort serlegekkel [6†] iszszák, és szín-olajjal kenegetőznek, és nem búsulnak a József romlásán:

⁷Most azért is ők vitetnek el a száműzöttek [7†] élén, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.

⁸Megesküdt az Úr Isten az ő életére; ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Útálom a Jákób kevélységét és gyűlölöm az ő palotáit; azért prédára vetem a [8†] várost mindenestől.

⁹És ha egy házban tíz ember maradna is meg, még az is [9†] meghal;

¹⁰És mikor felemeli őt az ő barátja és megégetője, hogy kivigye a holttetemeket a házból, azt mondja annak, a ki a ház belsejében lesz: Van-é még valaki veled? az pedig azt mondja: Nincs, és ezt is mondja: Csitt! mert nem szabad említeni az Úrnak nevét!

¹¹Mert ímé, parancsol az Úr és megveri a nagy házat repedezésekkel, és a kicsiny házat hasadozásokkal.

¹²Vajjon futhatnak-é a lovak a sziklán? felszánthatja-é azt valaki ökrökön? hogy az ítéletet bürökké tettétek, az igazság gyümölcsét [10†] pedig ürömmé?!

¹³A kik örültök a hiábavaló dolognak, és a kik ezt mondjátok: Nem a magunk erejével szereztünk-é magunknak a szarvakat?

¹⁴Ímé, bizony népet indítok ellened, oh Izráel háza, azt mondja az Úr, a Seregek Istene, és az sanyargat titeket a hámáti úttól az Arába [11†] patakjáig.