Ésaiás próféta könyve 10:1-34 KARB1908 - Bible AI

¹Jaj a hamis határozatok határozóinak, és a jegyzőknek, a [1†] kik gonoszt jegyeznek,

²Hogy elriaszszák a gyöngéket a törvénykezéstől, s elrabolják népem szegényeinek igazságát, [2†] hogy legyenek az özvegyek az ő prédájok, és az árvákban zsákmányt vessenek.

³S vajjon mit míveltek a meglátogatásnak és a messzünnen rátok jövő pusztulásnak napján? [3†] Kihez futtok segítségért, és hol hagyjátok dicsőségeteket?

⁴Bizony csak: a foglyok alá hanyatlanak és a megölettek alá hullanak; mind ezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.

⁵Jaj Assiriának, haragom botjának, mert pálcza az ő kezében az én búsulásom!

⁶Istentelen nemzetség ellen küldtem őt, és haragom népe ellen rendelém, hogy prédáljon és zsákmányt vessen, és eltapodja azt, mint az utczák sarát.

⁷De ő nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkozik, mert ő pusztítani akar, [4†] és kigyomlálni sok népeket.

⁸Mert így szól: Vajjon vezéreim nem mind királyok-é?

⁹Nem úgy megvettem-é Kalnót, mint Kárkemist? És Hamáthot, [5†] mint Arphádot? És Samariát, mint Damaskust?

¹⁰Miképen megtalálta volt kezem a bálványok országait, holott pedig több faragott képük volt, [6†] mint Jeruzsálemnek és Samariának,

¹¹Avagy a mint cselekedtem Samariával és az ő bálványaival; nem úgy cselekedhetem-é Jeruzsálemmel és bálványképeivel?

¹²Ezért ha majd elvégezi az Úr minden dolgát Sion hegyén és Jeruzsálemben, meglátogatom az Assiriabeli király nagyakaró [7†] szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme kevélységét.

¹³Mert ezt mondá: Kezem erejével míveltem ezt és bölcseségemmel, mivel okos vagyok; elvetettem sok népeknek határit, és kincseikben zsákmányt vetettem, és leszállítám, mint erős, a magasan ülőket;

¹⁴És kezem úgy találta mintegy fészket a népek gazdagságát; és a mily könnyen elszedik az elhagyott tojásokat, azonképen foglaltam én el az egész földet; és nem volt senki, a ki szárnyát mozdította, vagy száját megnyitotta, vagy csak sipogott volna is!

¹⁵Avagy dicsekszik-é a fejsze azzal szemben, a ki vele vág? vagy a fűrész felemeli-é magát az ellen, a ki vonsza azt? [8†] Mintha a bot forgatná azt, a ki őt felemelé, és a pálcza felemelné azt, a mi nem fa!

¹⁶Azért az Úr, a seregek Ura kövéreire ösztövérséget bocsát, és az ő dicsősége alatt égés ég, miként a tűz égése;

¹⁷És lészen Izráel világossága tűz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég és megemészti gazzát és tövisét egy napon;

¹⁸Az ő erdejének és kertjének ékességét pedig lelkétől mind testéig megemészti, [9†] és lesorvad, mint a sorvadozó;

¹⁹Erdője fáinak maradéka kicsiny lészen, és azokat egy gyermek is felírhatja!

²⁰És lészen ama napon, hogy többé nem támaszkodik Izráel maradéka és a ki megmaradt Jákób házából, az őt nyomorgatóhoz, hanem támaszkodik az Úrhoz, Izráel Szentjéhez hűségesen;

²¹A maradék [10†] megtér, a Jákób maradéka az erős Istenhez.

²²Mert ha néped Izráel számszerint annyi lenne is, mint a tenger fövenye, csak maradéka tér meg; [11†] az elvégezett pusztulás elárad igazsággal!

²³Mert elvégezett pusztítást cselekszik az Úr, a seregek Ura, mind az egész földön.

²⁴Azért így szól az Úr, a seregeknek Ura: Ne félj népem, Sionnak lakosa, az Assiriabeli királytól! bár botjával megver tégedet és pálczáját felemeli rád, miként Égyiptom egykoron;

²⁵Mert még csak egy kevés idő van: és elfogy búsulásom, és haragom az ő megemésztésökre [12†] lészen!

²⁶És a seregeknek Ura ostort emel ő ellenök, miként a [13†] Midián levágatása idején az Oreb kőszikláján, és pálczáját a tenger fölé emeli, mint Égyiptomban egykoron.

²⁷És lesz ama napon: eltávozik az ő terhe válladról és igája nyakadról, és megromol az iga a kövérségnek miatta.

²⁸Ajjáthba jő, Migronba átsiet, Mikhmásnál rakja le hadakozó szerszámait;

²⁹Átmennek a szoroson, Gébában lesz hálóhelyünk; megrémül Ráma, Gibea, Saulnak [14†] városa elfut.

³⁰Kiálts Gallim leánya, és vedd füleidbe Laisa, és szegény Anathóth!

³¹Madména megindul, Gébim lakosai mentik övéiket;

³²Még Nóbba megyen ma, hogy ott megálljon, és emeli már kezét Sion leányának hegye és Jeruzsálemnek halma ellen!

³³De ímé az Úr, a seregeknek Ura: levagdalja az ágakat rémítő hatalommal, és a magas termetűek kivágattatnak, és a magasságosak megaláztatnak;

³⁴Az erdő sűrű ágait levágja [15†] vassal, és megdől a Libánon egy hatalmas által.