Ésaiás próféta könyve 24:1-23 KARB1908 - Bible AI

¹Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit!

²S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez;

³Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet.

⁴Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai.

⁵A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, [1†] a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget.

⁶Ezért átok emészti meg [2†] a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg.

⁷Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám [3†] szívűek.

⁸Megszünt a dobok vidámsága, [4†] elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt.

⁹Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak;

¹⁰Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet!

¹¹Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; [5†] minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött.

¹²A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu.

¹³Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, [6†] midőn a szüret elmult.

¹⁴Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől.

¹⁵Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a [7†] tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét.

¹⁶A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és [8†] hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek.

¹⁷Rettegés, [9†] verem és tőr vár rád földnek lakója!

¹⁸És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert [10†] az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai.

¹⁹Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld;

²⁰Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé!

²¹És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön:

²²És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak.

²³És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, [11†] mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen.