Ésaiás próféta könyve 32:1-20 KARB1908 - Bible AI

¹Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;

²Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.

³És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;

⁴A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.

⁵Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.

⁶Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét [1†] éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.

⁷A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, [2†] ha a szegény igazat szólna is.

⁸De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.

⁹Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam’, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek [3†] füleitekbe beszédem’!

¹⁰Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.

¹¹Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.

¹²Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.

¹³Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;

¹⁴A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.

¹⁵Míglen kiöntetik reánk a [4†] lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;

¹⁶És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni [5†] a termőföldön;

¹⁷És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.

¹⁸Népem békesség hajlékában lakozik, [6†] biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.

¹⁹De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve [7†] elsülyed!

²⁰Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!