Ésaiás próféta könyve 34:1-17 KARB1908 - Bible AI

¹Jőjjetek népek és halljátok, nemzetségek figyeljetek, hallja a föld és teljessége, e föld kereksége és minden szülöttei.

²Mert haragszik az Úr minden népekre, és megbúsult minden ő seregökre; megátkozá, halálra adta [1†] őket.

³Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll, és hegyek olvadnak meg [2†] vérök miatt.

⁴Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, [3†] miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb.

⁵Mert megrészegült [4†] fegyverem az égben, és ímé leszáll Edomra, átkom népére, ítéletre.

⁶Az Úr fegyvere telve vérrel, megrakva kövérrel, bárányoknak és bakoknak vérével, a kosoknak vesekövérével; mert áldozatja lesz [5†] az Úrnak Boczrában, és nagy öldöklés Edom földén.

⁷Elhullnak a bivalyok is velök, és a tulkok a bikákkal, és megrészegedik földük vértől, és poruk borítva lesz kövérrel.

⁸Mert bosszúállás napja ez az Úrnak, a megfizetés esztendeje [6†] Sionnak ügyéért.

⁹És változnak patakjai szurokká, és pora kénkővé, és lészen [7†] földe égő szurokká.

¹⁰Éjjel és nappal el nem alszik, örökre fölgomolyog füstje, [8†] nemzetségről nemzetségre pusztán marad, soha örökké senki át nem megy rajta;

¹¹És örökségül bírándja azt ökörbika, sündisznó; és gém és holló lakja azt, és fölvonják rá a pusztaság mérőkötelét és a semmiségnek köveit.

¹²Nemesei nem választanak többé királyt, és minden fejedelmei semmivé lesznek.

¹³És fölveri palotáit tövis, csalán és bogács a bástyáit, és lesz sakálok hajléka és [9†] struczok udvara.

¹⁴És találkozik vadmacska a vadebbel, és a kisértet társára talál, csak ott nyugszik meg az éji boszorkány és ott lel nyughelyet magának.

¹⁵Oda rak fészket a bagoly és tojik és ül tojáson és költ árnyékában, csak ott gyűlnek együvé a sasok!

¹⁶Keressétek meg majd az Úr könyvében, és olvassátok: ezeknek egy hijjok sem lesz, egyik a másiktól el nem marad; [10†] mert az Ő szája parancsolta, és az Ő lelke gyűjté össze őket!

¹⁷Ő vetett sorsot köztök, és keze osztá ki azt nékik mérőkötéllel; örökre bírni [11†] fogják azt, nemzetségről nemzetségre lakoznak abban.