1Ledől Bél,
2Elesnek, összerogynak együtt, nem menthetik meg a terhet; és ők magok fogságba mennek.
3Hallgassatok rám, Jákób háza és Izráel házának minden maradéka, a kiket magamra raktam anyátok
4Vénségtekig én vagyok az, és megőszüléstekig én visellek; én teremtettem és én hordozom,
5Kihez hasonlíttok engem, és kivel tesztek
6Kitöltik az aranyat az erszényből, és ezüstöt mérnek a mértékkel, és ötvöst fogadnak, hogy abból istent csináljon; meghajolnak, leborulnak előtte.
7Vállukra veszik azt és hordozzák, majd
8Emlékezzetek meg erről, és legyetek erősek, vegyétek eszetekbe, pártütők!
9Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több;
10Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll,
11Ki elhívom napkeletről a sast, meszsze földről tanácsom férfiát; nem csak szóltam, ki is viszem, elvégezem, meg is
12Hallgassatok reám, kemény szívűek, a kik távol vagytok az igazságtól.
13Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik, Sionban