Ésaiás próféta könyve 7:1-25 KARB1908 - Bible AI

¹És lőn a Júda királyának, [1†] Akháznak, az Uzziás fiának, Jóthám fiának napjaiban, eljöve Reczin, Sziriának királya, és Remaljának fia, Pékah, Izráelnek királya Jeruzsálem ellen, hogy azt megostromolja; de nem veheté meg azt.

²És hírül vivék a Dávid házának, mondván: Sziria Efraimmal egyesült! és megindula szíve s népének szíve, a mint megindulnak az erdő fái a szél miatt.

³És mondá az Úr Ésaiásnak: Menj ki, kérlek, Akház eleibe te és Seár-Jásub fiad, a felső tó [2†] csatornájának végéhez, a ruhafestők mezejének útján;

⁴És mondd néki: Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne lágyuljon szíved e két füstölgő üszögdarab miatt, Reczinnek és Sziriának, és Remalja fiának felgerjedett haragja miatt!

⁵Mivelhogy gonosz tanácsot tartott ellened Sziria, Efraim és Remalja fia, mondván:

⁶Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük [3†] királylyá benne Tábeal fiát,

⁷Így szól az Úr Isten: Nem áll meg és nem lészen ez!

⁸Mert Sziria feje Damaskus, és Damaskusnak feje Reczin, és még hatvanöt esztendő, s megromol Efraim és nép nem lészen.

⁹Efraim feje pedig Samaria, és Samaria feje a Remalja fia: ha nem hisztek, [4†] bizony meg nem maradtok!

¹⁰És szóla ismét az Úr Akházhoz, mondván:

¹¹Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtől, kérj a mélységben vagy fent a magasban!

¹²És mikor szóla Akház: Nem kérek s nem kisértem [5†] az Urat!

¹³Akkor monda a próféta: Halld meg hát, Dávid háza! hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok?

¹⁴Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz [6†] fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek,

¹⁵Ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani;

¹⁶Mert mielőtt e gyermek megtanulná megvetni a gonoszt, és a jót választani, elpusztul a föld, melynek két királyától te reszketsz.

¹⁷És hozni fog az Úr reád és népedre és atyád házára oly napokat, milyenek [7†] még nem jöttenek, mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria királyát.

¹⁸És lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom folyóvize mellett való legyeknek, s Assiria földje méheinek,

¹⁹S mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben és sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelőkön.

²⁰Ama napon leberetválja az Úr a folyón túl bérlett beretvával, Assiria királya által a főt s a lábak szőrét, a mely a szakált is leveszi;

²¹És lesz ama napon, hogy kiki egy fejőstehenet tart és két juhot,

²²És lészen, hogy a tej bősége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön.

²³S lészen ama napon, hogy minden helyet, a hol ezer szőlőtő ezer siklust érő vala, tövis és gaz ver fel.

²⁴Nyilakkal és kézívvel mehet oda az ember, mivel tövis és gaz verte fel mind az egész földet;

²⁵Sőt a hegyekre, a melyeket kapával kapáltanak, sem fogsz felmenni, félvén a tövistől és gaztól; hanem barmok legelőjévé lesznek és juhok járásává.