A János írása szerint való szent evangyéliom 18:1-40 KARB1908 - Bible AI

¹Mikor ezeket mondta vala Jézus, kiméne az ő tanítványaival együtt túl [1†] a Kedron patakán, a hol egy kert vala, a melybe bemenének [2†] ő és az ő tanítványai.

²Ismeré pedig azt a helyet Júdás is, a ki őt elárulja vala; mivelhogy gyakorta ott gyűlt egybe Jézus az ő tanítványaival.

³Júdás [3†] azért magához vevén a katonai csapatot, és a papi fejedelmektől és a farizeusoktól szolgákat, oda méne fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.

⁴Jézus azért tudván mindazt, a mi reá következendő vala, előre méne, és monda azoknak: Kit kerestek?

⁵Felelének néki: A názáreti Jézust. Monda nékik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig ő velök Júdás is, a ki elárulta őt.

⁶Mikor azért azt mondá nékik, hogy: Én vagyok; hátra vonulának és földre esének.

⁷Ismét megkérdezé azért őket: Kit kerestek? És azok mondának: A názáreti Jézust.

⁸Felele Jézus: Mondtam néktek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el;

⁹Hogy beteljesüljön a beszéd, a melyet mondott: Azok közül, a kiket nékem adtál, senkit sem vesztettem [4†] el.

¹⁰Simon Péter pedig, a kinek szablyája vala, [5†] kirántá azt, és megüté a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus vala.

¹¹Monda azért Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe [6†] a te szablyádat; avagy nem kell-é kiinnom a pohárt, a melyet az Atya adott nékem?

¹²A csapat azért és az ezredes és a zsidók szolgái megfogák Jézust, és megkötözék őt,

¹³És vivék őt először Annáshoz; mert ipa vala ez Kajafásnak, a ki abban az esztendőben főpap vala.

¹⁴Kajafás [7†] pedig az vala, a ki tanácsolta vala a zsidóknak, hogy jobb, hogy egy ember veszszen el a népért.

¹⁵Simon Péter [8†] pedig, és egy másik tanítvány követi vala Jézust. Ez a tanítvány pedig ismerős vala a főpappal, és beméne Jézussal együtt a főpap udvarába,

¹⁶Péter pedig kívül áll vala az ajtónál. Kiméne azért ama másik tanítvány, a ki a főpappal ismerős vala, és szóla az ajtóőrzőnek, és bevivé Pétert.

¹⁷Szóla azért Péterhez az ajtóőrző leány: Nemde, te is ez ember tanítványai közül való vagy? Monda ő: Nem vagyok.

¹⁸A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala.

¹⁹A főpap azért kérdezé Jézust az ő tanítványai felől, és az ő tudománya felől.

²⁰Felele néki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, a hol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam.

²¹Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, a kik hallották, mit szóltam nékik: ímé ők tudják, a miket nékik szólottam.

²²Mikor pedig ő ezeket mondja vala, egy a poroszlók közül, a ki ott áll vala, arczul üté Jézust, mondván: így felelsz-é a főpapnak?

²³Felele néki Jézus: Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról; ha pedig jól, miért versz engem.

²⁴Elküldé őt Annás megkötözve Kajafáshoz, a [9†] főpaphoz.

²⁵Simon Péter pedig ott áll vala és melegszik vala. Mondának [10†] azért néki: Nemde, te is ennek a tanítványai közül való vagy? Megtagadá ő, és monda: Nem vagyok.

²⁶Monda egy a főpap szolgái közül, rokona annak, a kinek a fülét Péter levágta: Nem láttalak-e én téged ő vele együtt a kertben?

²⁷Ismét megtagadá azért Péter; és a kakas [11†] azonnal megszólala.

²⁸Vivék azért Jézust Kajafástól a törvényházba. Vala [12†] pedig reggel. És ők nem menének be a törvényházba, hogy meg ne fertőztessenek, [13†] hanem hogy megehessék a husvétibárányt.

²⁹Kiméne azért Pilátus ő hozzájok, és monda: Micsoda vádat hoztok fel ez ember ellen?

³⁰Felelének és mondának néki: Ha gonosztevő nem volna ez, nem adtuk volna őt a te kezedbe.

³¹Monda azért nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti, és ítéljétek meg őt a ti törvényeitek szerint. Mondának azért néki a zsidók: Nékünk senkit sem szabad megölnünk;

³²Hogy beteljesedjék a Jézus szava, a melyet monda, a mikor jelenti vala, [14†] hogy milyen halállal kell majd meghalnia.

³³Ismét beméne azért Pilátus a törvényházba, és szólítja vala Jézust, és monda néki: Te vagy a [15†] Zsidók királya?

³⁴Felele néki Jézus: Magadtól mondod-é te ezt, vagy mások beszélték néked én felőlem?

³⁵Felele Pilátus: Avagy zsidó vagyok-e én? A te néped és a papifejedelmek adtak téged az én kezembe: mit cselekedtél?

³⁶Felele Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.

³⁷Monda azért néki Pilátus: Király vagy-é hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, a ki az igazságból való, hallgat az én szómra.

³⁸Monda néki Pilátus: Micsoda az igazság? És a mint ezt mondá, újra kiméne a zsidókhoz, és monda nékik: Én nem találok benne semmi bűnt.

³⁹Szokás [16†] pedig az nálatok, hogy elbocsássak néktek egyet a husvétünnepen: akarjátok-é azért, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?

⁴⁰Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala. [17†]