A János írása szerint való szent evangyéliom 2:1-25 KARB1908 - Bible AI

¹És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja;

²És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.

³És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.

⁴Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.

⁵Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.

⁶Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási [1†] módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.

⁷Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.

⁸És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.

⁹A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt,

¹⁰És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.

¹¹Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai.

¹²Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig,

¹³Mert közel vala a zsidók [2†] husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.

¹⁴És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:

¹⁵És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;

¹⁶És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává.

¹⁷Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz [3†] való féltő szeretet emészt engem.

¹⁸Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt [4†] mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?

¹⁹Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok [5†] le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.

²⁰Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?

²¹Ő pedig az ő testének templomáról szól vala. [6†]

²²Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének [7†] az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.

²³A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala.

²⁴Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat,

²⁵És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi [8†] volt az emberben.