A Márk írása szerint való szent evangyéliom 3:1-35 KARB1908 - Bible AI

¹És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezű ember.

²És lesik vala őt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák őt.

³Akkor monda a megszáradt kezű embernek: Állj elő a középre.

⁴Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala.

⁵Ő pedig elnézvén [1†] őket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik.

⁶Akkor a farizeusok [2†] kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt.

⁷Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából,

⁸És Jeruzsálemből [3†] és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá.

⁹És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt.

¹⁰Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt.

¹¹A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és kiáltának, mondván: [4†] Te vagy az Istennek a Fia.

¹²Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, hogy őt ki ne jelentsék.

¹³Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének.

¹⁴És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni,

¹⁵És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni:

¹⁶Simont, a kinek Péter nevet ada;

¹⁷És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai; [5†]

¹⁸És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont,

¹⁹És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta őt.

²⁰Azután haza térének. És ismét egybegyűle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének.

²¹A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van.

²²Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki [6†] az ördögöket.

²³Ő pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiűzni?

²⁴És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország.

²⁵És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház.

²⁶És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.

²⁷Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén [7†] annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát.

²⁸Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak:

²⁹De a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, [8†] nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó;

³⁰Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan [9†] lélek van benne.

³¹És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt.

³²Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.

³³Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?

³⁴Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim.

³⁵Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.