1Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába,
2És mikor
3És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak
4Ő pedig felelvén, monda:
5Ekkor vivé őt az ördög a
6És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva:
7Monda néki Jézus:
8Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.
10Ekkor monda néki Jézus:
11Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és
12Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy
13És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain;
14Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván:
15Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája,
16A nép, a mely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és a kik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság
17Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és ezt mondani:
18Mikor pedig a galileai tenger mellett jár vala Jézus, láta
19És monda nékik:
20Azok pedig azonnal otthagyván a hálókat,
21És onnan tovább menve, láta más két testvért, Jakabot a Zebedeus fiát, és Jánost amannak testvérét, a mint a hajóban atyjukkal Zebedeussal a hálóikat kötözgetik vala; és hívá őket.
22Azok pedig azonnal otthagyván a hajót és atyjukat, követék őt.
23És
24És elterjede az ő híre egész Siriában: és
25És nagy