A királyokról írt I. könyv 14:1-31 KARB1908 - Bible AI

¹Ebben az időben megbetegedék Abija, a Jeroboám fia.

²És monda Jeroboám az ő feleségének: Kelj fel most, és változtasd meg öltözetedet, hogy meg ne ismerjék, hogy te vagy Jeroboám felesége, és menj el Silóba: Ímé ott van Ahija [1†] próféta, a ki nékem megmondotta volt, hogy királylyá leszek e népen.

³És végy magadhoz tíz kenyeret és pogácsát, és egy edényben mézet, és menj el hozzá; ő majd megmondja néked, mi történik a gyermekkel.

⁴És e képen cselekedék a Jeroboám felesége; és felkészülvén, elméne Silóba, és beméne az Ahija házába. Ahija azonban már nem látott; mert meghomályosodtak az ő szemei a vénség miatt.

⁵És az Úr monda Ahijának: Ímé a Jeroboám felesége [2†] jött hozzád, hogy valamit kérdjen tőled az ő fia felől, mert beteg; te azért így s így szólj néki. És mikor bement, másnak tetteté magát.

⁶De mikor meghallotta Ahija az ő lábainak zörejét, a mint az ajtóhoz közelgete, monda: Jőjj be Jeroboám felesége; miért tetteted magadat másnak? Én te hozzád kemény követséggel küldettem.

⁷Menj el, mondd meg Jeroboámnak: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Mivelhogy én téged e nép közül felmagasztaltalak, és téged fejedelemmé [3†] tettelek az én népemen, az Izráelen;

⁸És elszakasztottam [4†] az országot a Dávid házától, és azt néked adtam; te azonban nem voltál olyan, mint az én szolgám, Dávid, a ki megőrizte az én parancsolatimat, és a ki engem követett teljes szívéből, csak azt cselekedvén, a mi kedves az én szemeim előtt;

⁹Hanem gonoszabbul [5†] cselekedtél mindazoknál, a kik te előtted voltak; mert elmentél és idegen isteneket csináltál magadnak, és öntött bálványokat, hogy engem haragra ingerelj, és engem hátad [6†] mögé vetettél:

¹⁰Azért ímé én veszedelmet hozok a Jeroboám házára, és kiirtom Jeroboámnak még [7†] az ebét is, és mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izráelben, és kihányom a [8†] Jeroboám háza maradékait, miképen a ganéjt kihányják, mígnem vége lesz.

¹¹A ki meghal a Jeroboám maradékai közül a városban, azt az [9†] ebek eszik meg; a ki pedig a mezőn hal meg, az égi madarak eszik meg; mert az Úr szólott.

¹²Te pedig kelj fel, és menj haza, mert a mint belépsz a városba, meghal a gyermek;

¹³És az egész Izráel siratja őt, és eltemeti őt, mert a Jeroboám magvából csak egyedül ő temettetik el sírba, mivel a Jeroboám háznépe közül az Úr iránt, Izráel Istene iránt csak ő benne találtatott valami jó.

¹⁴És támaszt az Úr magának királyt Izráelben, a ki kigyomlálja a Jeroboám házát [10†] egy napon. De mit mondok? Már is támasztott!

¹⁵És megveri az Úr az Izráelt, mint a hogy a nád a vízben ide s tova hányattatik, és elszakasztja az Izráelt erről a [11†] jó földről, a melyet adott az ő atyáiknak, és szétszórja őket a folyóvizen túl, mivelhogy Aserákat csináltak magoknak, hogy az Urat ingereljék.

¹⁶És kézbe adja az Izráelt a Jeroboám bűneiért, a ki maga is vétkezett és az Izráelt is bűnbe [12†] ejtette.

¹⁷És felkészült a Jeroboám felesége, elment és juta Thirsába. És mikor a ház küszöbén belépett, [13†] meghalt a gyermek.

¹⁸És eltemeték őt, és siratá őt az egész Izráel, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott az ő szolgája, Ahija próféta által.

¹⁹Jeroboámnak pedig egyéb cselekedetei, mimódon [14†] hadakozott és uralkodott, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak krónika-könyvében.

²⁰És az idő, a melyben uralkodott Jeroboám, huszonkét esztendő, és elaluvék az ő atyáival, és uralkodék Nádáb, az ő fia, ő helyette.

²¹Roboám pedig, a Salamon fia Júdában uralkodék: Negyvenegy esztendős volt Roboám, mikor uralkodni kezdett, és tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, a melyet az Úr választott volt magának az Izráelnek minden nemzetségei közül, hogy ott helyheztesse [15†] az ő nevét; és az ő anyjának Naama volt a neve, a ki az [16†] Ammon nemzetségéből való volt.

²²Júda is gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és sokkal nagyobb haragra indíták őt az ő vétkeikkel, a melyekkel vétkeztek, mint atyáik azokkal, a melyeket ők cselekedtek volt.

²³Mert ők is építének magoknak magaslatokat, [17†] és faragott képeket és Aserákat minden magas halmon, és minden zöldellő fa alatt.

²⁴És valának férfi [18†] paráznák is az országban, és cselekedének a pogányok minden útálatos vétkei [19†] szerint, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai előtt.

²⁵És lőn Roboám király ötödik esztendejében, feljött [20†] Sisák, az Égyiptombeli király Jeruzsálem ellen.

²⁶És elvivé az Úr házának kincseit, és a király házának kincseit, és mindent, a mi csak elvihető volt; elvitte mind az arany paizsokat is, a melyeket Salamon [21†] csináltatott,

²⁷A melyek helyett Roboám király azután rézpaizsokat csináltatott, és adá azokat a testőrök fejedelmeinek kezébe, a kik a király házának kapunállói valának.

²⁸És valahányszor a király bement az Úr házába, bevitték azokat a testőrök, és ismét visszahozták a testőrök házába.

²⁹Roboámnak pedig [22†] több dolgai és minden cselekedetei, nemde nem meg vannak-é írva a Júda királyainak krónika-könyvében?

³⁰És folyton hadakozás volt Roboám és Jeroboám [23†] között.

³¹És elaluvék Roboám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival a Dávid városában; [24†] és az ő anyjának Naama volt a neve, az Ammoniták nemzetségéből való; és Abija, az ő fia, lett a király ő helyette.