1Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, és nagy baj az az emberen;
2Mikor valakinek az Isten ád gazdagságot és kincseket és tisztességet, és semmi nélkül nem szűkölködik, valamit kivánhat lelkének, és az Isten nem engedi néki, hogy éljen azzal, hanem más ember él azzal: ez hiábavalóság és gonosz nyavalya!
3Ha száz gyermeket szül is valaki, és sok esztendeig él, úgy hogy az ő esztendeinek napja sok, de az ő lelke a jóval meg nem elégszik, és
4Mert hiábavalóságra jött, setétségben
5A napot sem
6Hogyha kétezer esztendőt élt volna is, és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon egy helyre
7Az embernek minden munkája szájáért van; mindazáltal az ő kívánsága be nem telik.
8Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól, és miben a szegény, a ki az élők előtt járni tud?
9Jobb, a mit ember szemmel lát, hogynem a lélek kivánsága; ez is hiábavalóság és a léleknek gyötrelme!
10Valami van, régen ráadatott nevezete, és bizonyos dolog, hogy mi lesz az ember, és nem
11Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban?
12Mert kicsoda tudhatja, mi legyen az embernek jó e világon, az ő hiábavaló élete napjainak száma szerint, a melyeket mintegy