1Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és
2A ki hű
3Mert ez nagyobb dicsőségre méltattatott, mint Mózes, a mennyiben a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.
4Mert minden háznak van építője, a ki pedig mindent elkészített, az Isten az.
5Mózes is hű volt ugyan az ő egész házában, mint szolga, a hirdetendőknek bizonyságára,
6Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett, a kinek háza
7Annakokáéért a mint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az ő szavát
8Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés ama napján
9A hol a ti atyáitok próbára tevéssel megkísértének engem és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig.
10Azért megharagudtam arra a nemzetségre és mondám: mindig tévelyegnek szivökben; ők pedig nem ismerték meg az én útaimat.
11Úgy hogy megesküdtem haragomban,
12Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve,
13Hanem intsétek
14Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.
15E mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor.
16Mert kik keseredtek el, mikor ezt hallák? Nemde mindazok,
17Kikre haragudott vala pedig meg negyven esztendeig? avagy nem azokra-é, a kik vétkeztek, a kiknek testei elhullottak a pusztában?
18Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az ő nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek?
19Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt.