Bölcs Salamonnak példabeszédei 19:1-29 KARB1908 - Bible AI

¹Jobb a tökéletesen járó [1†] szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.

²A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.

³Az embernek bolondsága fordítja el [2†] az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.

⁴A gazdagság szaporítja a sok [3†] barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.

⁵A hamis tanú [4†] büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.

⁶Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.

⁷A szegényt minden atyjafia [5†]gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.

⁸A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.

⁹A hamis bizonyság [6†] nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.

¹⁰Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni [7†] a fejedelmeken.

¹¹Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni [8†] a vétket.

¹²Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak [9†] haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő [10†] jóakaratja.

¹³Romlása az ő atyjának a bolond fiú, [11†] és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.

¹⁴A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól [12†] van pedig az értelmes feleség.

¹⁵A restség álomba [13†] merít, és a lomha lélek [14†] megéhezik.

¹⁶A ki megtartja a parancsolatot, megtartja [15†] ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.

¹⁷Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a [16†] szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.

¹⁸Fenyítsd meg [17†] a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.

¹⁹A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.

²⁰Engedj a [18†] tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.

²¹Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak [19†] tanácsa áll meg.

²²A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság [20†] az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.

²³Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve [21†] tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.

²⁴Bemártja a rest az ő [22†] kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.

²⁵Ha a csúfolót megvered, [23†] az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.

²⁶A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és [24†] megszégyenítő fiú az.

²⁷Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.

²⁸A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.

²⁹A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.