Bölcs Salamonnak példabeszédei 23:1-35 KARB1908 - Bible AI

¹Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.

²És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

³Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.

⁴Ne fáraszd magadat ebben, [1†] hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.

⁵Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!

⁶Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;

⁷Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

⁸A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

⁹A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja [2†] a te beszédidnek bölcseségét.

¹⁰Ne mozdítsd meg [3†] a régi [4†] határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

¹¹Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő [5†] ügyöket ellened!

¹²Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

¹³Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt [6†] vesszővel, meg nem hal.

¹⁴Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.

¹⁵Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a [7†] lelkem nékem is.

¹⁶És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

¹⁷Ne irígykedjék a te szíved [8†] a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;

¹⁸Mert ennek [9†] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

¹⁹Hallgass [10†] te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

²⁰Ne légy azok közül való, a kik borral [11†] dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

²¹Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

²²Hallgasd a [12†] te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

²³Szerezz [13†] igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

²⁴Igen örül az igaznak [14†] atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.

²⁵Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.

²⁶Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

²⁷Mert mély [15†] verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

²⁸És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

²⁹Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

³⁰A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

³¹Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,

³²Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

³³A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol [16†] gonoszságot.

³⁴És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

³⁵Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.