Bölcs Salamonnak példabeszédei 24:1-34 KARB1908 - Bible AI

¹Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj [1†] azokkal lenni.

²Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő [2†] ajkaik.

³Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.

⁴És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.

⁵A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.

⁶Mert az eszes tanácsokkal [3†] viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

⁷Magas a bolondnak a [4†] bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.

⁸A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.

⁹A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.

¹⁰Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.

¹¹Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, [5†] és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!

¹²Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az [6†] ő cselekedetei szerint fizet.

¹³Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.

¹⁴Ilyennek [7†] ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!

¹⁵Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!

¹⁶Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél [8†] azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.

¹⁷Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; [9†] és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,

¹⁸Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.

¹⁹Ne gerjedj haragra [10†] a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;

²⁰Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke [11†] kialszik.

²¹Féld az Urat, fiam, és a [12†] királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.

²²Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?

²³Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni [13†] az ítéletben [14†] nem jó.

²⁴A ki azt mondja az istentelennek: igaz [15†] vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.

²⁵A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!

²⁶Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.

²⁷Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd [16†] a házadat.

²⁸Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?

²⁹Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek [17†] az embernek az ő cselekedete szerint.

³⁰A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.

³¹És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.

³²Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:

³³Egy kis [18†] álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,

³⁴És így jő el, mint az útonjáró, a [19†] te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.