Bölcs Salamonnak példabeszédei 3:1-35 KARB1908 - Bible AI

¹Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat [1†] megőrizze a te elméd;

²Mert napoknak hosszú [2†] voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven.

³Az irgalmasság [3†] és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat [4†] a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;

⁴Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt.

⁵Bizodalmad legyen az Úrban [5†] teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.

⁶Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.

⁷Ne légy bölcs [6†] a te magad [7†] ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.

⁸Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás [8†] a te csontaidnak.

⁹Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész [9†] jövedelmed zsengéjéből.

¹⁰Eképen megtelnek [10†] a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.

¹¹Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő [11†] dorgálását.

¹²Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.

¹³Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.

¹⁴Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek [12†] megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.

¹⁵Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá.

¹⁶Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.

¹⁷Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség.

¹⁸Életnek [13†] fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik [14†] megtartják boldogok!

¹⁹Az Úr bölcseséggel [15†] fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel.

²⁰Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből a vizek, és a felhők csepegnek harmatot,

²¹Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz [16†] bölcseséget, és a meggondolást!

²²És lesznek ezek élet [17†] a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.

²³Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat [18†] meg nem ütöd.

²⁴Mikor lefekszel, nem [19†] rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod.

²⁵Ne félj a hirtelen való [20†] félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;

²⁶Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.

²⁷Ne fogd meg a [21†] jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.

²⁸Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, [22†] azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, a mit kér.

²⁹Ne forralj a te felebarátod [23†] ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled.

³⁰Ne háborogj egy emberrel is [24†] ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.

³¹Ne irígykedjél [25†] az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.

³²Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő [26†] titka.

³³Az Úrnak átka van a [27†] gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.

³⁴Ha kik csúfolók, ő [28†] megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.

³⁵A bölcsek [29†] tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.