1Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
2Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
3Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.
4Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg
5Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.
6Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
7A bölcseség
8Magasztald fel azt, és felmagasztal téged;
9Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép
10Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet;
11Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
12Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
13Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.
14A hitetleneknek útjára
15Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.
16Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha mást romlásra nem juttatnak.
17Mert az istentelenségnek étkét eszik, és
18Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal
19Az istentelenek útja pedig olyan, mint a
20Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
21Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben.
22Mert életök
23Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból
24Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak
25A te szemeid előre
26Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
27Ne térj jobbra,