Bölcs Salamonnak példabeszédei 6:1-35 KARB1908 - Bible AI

¹Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:

²Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.

³Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.

⁴Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,

⁵Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.

⁶Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!

⁷A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

⁸Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.

⁹Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

¹⁰Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, [1†] még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

¹¹Így jő el, [2†] mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!

¹²Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,

¹³A ki hunyorgat [3†] szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.

¹⁴Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.

¹⁵Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.

¹⁶E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:

¹⁷A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,

¹⁸Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,

¹⁹A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!

²⁰Őrizd meg, fiam, atyád [4†] parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.

²¹Kösd azokat szívedre [5†] mindenkor, fűzd a nyakadba.

²²Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.

²³Mert szövétnek [6†] a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.

²⁴Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.

²⁵Ne kivánd az [7†] ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;

²⁶Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!

²⁷Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?

²⁸Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?

²⁹Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem [8†] marad büntetlen, valaki illeti azt!

³⁰Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;

³¹És ha rajta kapatik, [9†] hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;

³²A ki pedig asszonynyal paráználkodik, [10†] bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!

³³Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.

³⁴Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.

³⁵Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.