János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve 14:1-20 KARB1908 - Bible AI

¹És látám, és ímé egy Bárány áll vala [1†] Sion hegyén, és ő vele száznegyvennégy [2†] ezeren, a kiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve.

²És hallék szózatot az égből, mint sok vizeknek zúgását [3†] és mint nagy mennydörgésnek szavát; és hallám hárfásoknak szavát, a kik az ő hárfájokkal [4†] hárfáznak vala;

³És énekelnek vala mintegy új [5†] éneket a királyiszék előtt, és a négy [6†] lelkes állat előtt és a Vének előtt; és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, csak a száz [7†] negyvennégy ezer, a kik áron [8†] vétettek meg a földről.

⁴Ezek azok, a kik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szűzek. Ezek azok, a kik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek [9†] áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül.

⁵És az ő szájokban nem találtatott álnokság; [10†] mert az Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenek.

⁶És láték más angyalt az ég közepén repülni, a kinél vala az örökkévaló evangyéliom, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangyéliomot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek,

⁷Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő [11†] ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette [12†] a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.

⁸És más angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott [13†] Babilon, [14†] a nagy város! mert az ő paráznaságának haragborából [15†] adott inni minden pogány népnek.

⁹És harmadik angyal is követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és [16†] bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére,

¹⁰Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt;

¹¹És az ő kínlódásuknak füstje [17†] felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, a kik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének [18†] bélyegét felveszi.

¹²Itt van a [19†] szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

¹³És hallék az égből szózatot, a mely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak, a kik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert [20†] megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik [21†] követik őket.

¹⁴És látám, és ímé vala egy fehér felhő; és a felhőn üle valaki, hasonló az embernek Fiához, [22†] a fején arany korona, és a kezében éles sarló.

¹⁵És más angyal jöve ki a templomból, nagy szóval kiáltván annak, a ki a felhőn ül vala: Indítsd [23†] a sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója megszáradt.

¹⁶Bocsátá azért, a ki a felhőn ül vala az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld.

¹⁷És más angyal jöve ki a mennyben való templomból, s annál is éles sarló vala.

¹⁸Más angyal is jöve ki az oltártól, a kinek hatalma vala a tűzön, és kiálta nagy szóval annak, a kinél vala az éles sarló, ezt mondván: Bocsásd a te éles sarlódat, és szedd meg a föld szőleinek gerézdeit; mert megértek annak szőlei. [24†]

¹⁹Bocsátá azért az angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit megszedé, és veté az Isten haragjának nagy [25†] borsajtójába.

²⁰És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér jöve ki a borsajtóból a lovak zablájáig, ezer hatszáz futamatnyira.