1És láték annak jobbkezében, a ki a királyiszékben üle, [1†] egy könyvet [2†], a mely be volt írva belől és hátul, és le volt pecsételve hét pecséttel.
2És láték egy erős angyalt, a ki nagy szóval kiálta: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecséteit?
3És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni.
4Én azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem:
5És egy a Vének [3†] közül monda nékem: Ne sírj: ímé győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, [4†] Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét.
6És láték a királyiszék és a négy lelkes [5†] állat között és a Vének között egy Bárányt állani, mint egy megölöttet, hét szarva és [6†] hét szeme vala, a mi az Istennek hét [7†] Lelke, a mely elküldetett az egész földre.
7És eljöve és elvevé a könyvet [8†] a királyiszékben ülőnek jobbkezéből.
8És mikor elvevé a könyvet, a négy lelkes állat és a huszonnégy Vén leborula a Bárány előtt, mindeniknél hárfák [9†] és aranypoharak lévén, jóillatokkal tele, a mik a szentek [10†] imádságai.
9És éneklének új [11†] éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket [12†] Istennek a te véred által, minden [13†] ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből,
10És tettél minket a mi Istenünknek királyokká [14†] és papokká; és uralkodunk a földön.
11És látám, és hallám a királyiszék, a lelkes állatok, és a Vének [15†] körül sok angyalnak szavát; és az ő számuk tízezerszer [16†] tízezer és ezerszer ezer vala;
12Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett [17†] Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcseséget és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.
13Sőt hallám, hogy minden teremtett állat, a mely van a mennyben és a [18†] földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, a mi ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben [19†] ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké.
14És a négy lelkes [20†] állat monda: Ámen. És a huszonnégy Vén [21†] leborult és imádá az örökkön örökké élőt.