János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve 7:1-17 KARB1908 - Bible AI

¹Ezek után láték négy angyalt állani a földnek négy szegletén, a földnek négy szélét tartva, hogy szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se semmi élőfára.

²És láték más angyalt feljőni napkelet felől, a kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak, a kinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek,

³Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük [1†] a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.

⁴És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, [2†] az Izráel fiainak minden nemzetségéből elpecsételve.

⁵A Júda nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt vala; a Ruben nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Gád nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;

⁶Az Áser nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Nafthali nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Manassé nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;

⁷A Simeon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Lévi nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; az Izsakhár nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;

⁸A Zebulon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a József nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Benjámin nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt.

⁹Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden [3†] nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba [4†] öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;

¹⁰És kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a [5†] mi Istenünké, a ki a királyiszékben ül, és a Bárányé!

¹¹Az angyalok [6†] pedig mindnyájan a királyiszék, a Vének és a négy lelkes állat körül állnak vala, és a királyiszék előtt arczczal leborulának, és imádák az Istent,

¹²Ezt mondván: Ámen: áldás és dicsőség és bölcseség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké, Ámen.

¹³Akkor felele egy a Vének közül, és monda nékem: Ezek, a kik a fehér ruhákba [7†] vannak öltözve, kik és honnét jöttek?

¹⁴És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és [8†] megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.

¹⁵Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és a ki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát [9†] felettök.

¹⁶Nem éheznek [10†] többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap [11†] nem tűz rájok, sem semmi hőség:

¹⁷Mert a Bárány, a ki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl [12†] Isten az ő szemeikről minden könyet.