Jóel próféta könyve 1:1-20 KARB1908 - Bible AI

¹Az Úrnak igéje, a mely lőn Jóelhez, a Petuel fiához.

²Vének! halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, e földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti időtökben, vagy a ti atyáitoknak idejében?

³Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az ő fiaiknak, és azoknak fiai a következő nemzetségnek.

⁴A mit a sáska meghagyott, megette a szöcskő; és a mit a szöcskő meghagyott, megette a cserebogár; és a mit a cserebogár meghagyott, megette [1†] a hernyó.

⁵Serkenjetek fel részegek és sírjatok, és jajgassatok mind, ti borivók a mustért, mert elvétetett az a ti szátoktól!

⁶Mert egy nép jött fel az én földemre, [2†] erős és megszámlálhatatlan; fogai, mint az oroszlán fogai, és agyarai, mint a nőstény oroszláné.

⁷Pusztává tette szőlőmet; összetörte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelhányta; fehérlenek annak ágai.

⁸Keseregj, mint a szűz, a ki gyászba öltözik az ő ifjúsága férjéért.

⁹Kifogyott az étel- és italáldozat az Úrnak házából; gyászolnak [3†] a papok, az Úrnak szolgái.

¹⁰Elpusztíttatott a mező, gyászol a föld; mert elpusztíttatott a gabona; kiszáradt [4†] a must; kiapadt az olaj.

¹¹Szégyenüljetek meg, ti szántóvetők; jajgassatok szőlőművesek: a búzáért és az árpáért; mert elveszett a mező aratása!

¹²Elszáradt a szőlőtő; a fügefa elhervadt; a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezőnek minden gyümölcsfája [5†] kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.

¹³Öltsetek gyászt és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái; jőjjetek és háljatok gyászruhákban, Istenem szolgái; mert megvonatott [6†] az étel- és italáldozat Isteneteknek házától.

¹⁴Szenteljetek [7†] bőjtöt, hirdessetek gyűlést; gyűjtsétek egybe a véneket, a földnek minden lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az Úrhoz.

¹⁵Jaj ez a nap! [8†] Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.

¹⁶Hát nem szemünk láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és vígasság Istenünk házából?!

¹⁷Elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonás házak, összedőltek a csűrök; mert kiaszott a gabona.

¹⁸Mint nyög a barom! Megháborodtak a marha-csordák, mert nincs legelőjük; bűnhődnek még a juhnyájak is!

¹⁹Hozzád kiáltok Uram, mert tűz emésztette meg a puszta virányait, és [9†] láng perzselte le a mező minden fáját.

²⁰A mező vadai is hozzád esengenek, mert kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tűz emésztette meg a puszta virányait.