Jakab apostolnak közönséges levele 5:1-20 KARB1908 - Bible AI

¹Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, a melyek elkövetkeznek reátok. [1†]

²Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg; [2†]

³Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és megemészti a ti testeteket, mint a tűz. Kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban!

⁴Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, a mit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. [3†]

⁵Dőzsöltetek [4†] e földön és dobzódtatok; szívetek legeltettétek mint [5†] áldozás napján.

⁶Elkárhoztattátok, megöltétek az igazat; nem áll ellent néktek.

⁷Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők [6†] az Úrnak eljöveteléig. Ímé a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg reggeli és estveli esőt kap.

⁸Legyetek ti is béketűrők, és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van.

⁹Ne sóhajtozzatok egymás ellen, atyámfiai, hogy el ne ítéltessetek: ímé a Bíró az ajtó előtt áll.

¹⁰Például vegyétek, atyámfiai, a szenvedésben és béketűrésben a prófétákat, a kik az Úr nevében szólottak. [7†]

¹¹Ímé, boldogoknak mondjuk a tűrni tudókat. Jóbnak tűrését [8†] hallottátok, és az Úrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes.

¹²Mindeneknek előtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy kárhoztatás alá ne essetek. [9†]

¹³Szenved-é [10†] valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? [11†] Dícséretet énekeljen.

¹⁴Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. [12†]

¹⁵És a [13†] hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki.

¹⁶Valljátok meg bűneiteket egymásnak és [14†] imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az [15†] igaznak buzgóságos könyörgése.

¹⁷Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és imádsággal kéré, hogy ne legyen eső, és [16†] nem volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig:

¹⁸És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megtermé az ő gyümölcsét.

¹⁹Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, [17†]

²⁰Tudja meg, hogy a [18†] ki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és [19†] sok bűnt elfedez.