Jeremiás próféta könyve 22:1-30 KARB1908 - Bible AI

¹Ezt mondja az Úr: Menj alá a Júda királyának házába, és beszéld el ezeket:

²És ezt mondd: Halld meg az Úr szavát, Júda királya, a ki a Dávid királyi székében ülsz, te és a te szolgáid, és a te néped, a kik bejártok e kapukon!

³Ezt mondja az Úr: Tegyetek [1†] ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, árvát és özvegyet pedig ne nyomorgassátok és rajta ne erőszakoskodjatok, és ártatlan vért e helyen ki ne ontsatok.

⁴Mert ha ezt cselekszitek, akkor királyok mennek be e háznak [2†] kapuin, a kik a Dávid székébe ülnek, szekereken és lovakon menvén ő, az ő szolgái és az ő népe.

⁵Ha pedig nem hallgattok e szókra, én magamra [3†] esküszöm, azt mondja az Úr, hogy elpusztul e ház.

⁶Mert így szól az Úr a Júda királyának házához: Ha Gileád volnál nékem és a Libánon feje: mégis elpusztítlak téged, mint a városokat, a melyekben nem laknak.

⁷És felkészítem ellened a rablókat, mindeniket az ő fegyverével, és kivágják a te válogatott czédrusaidat, és a tűzre vetik.

⁸És sok nép megy át e városon, és ezt mondják egymásnak: Miért mívelte az Úr [4†] ezt e nagy várossal?

⁹És ezt mondják: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenöknek frigyét, és idegen istenek előtt borultak le és azoknak szolgáltak.

¹⁰Ne sirassátok a halottat és ne bánkódjatok érte, hanem azt sirassátok, a ki elment, mert nem jő vissza többé, és az ő szülőföldjét nem látja meg.

¹¹Mert ezt mondja az Úr Sallum felől, Jósiásnak, a Júda királyának fia felől, a ki uralkodik az ő atyja, Jósiás [5†] helyett: A ki kimegy e helyből, nem tér többé ide vissza.

¹²Hanem a helyen, a hová rabságra vitték, ott hal meg, és e földet nem látja többé.

¹³Jaj annak, a ki hamisan építi házát, felházait pedig álnokul; a ki az ő felebarátjával ingyen szolgáltat, és munkájának bérét néki meg nem adja.

¹⁴A ki ezt mondja: Nagy házat építek magamnak és tágas felházakat, és ablakait kiszélesíti és czédrusfával béleli meg és megfesti czinóberrel.

¹⁵Király vagy-é azért, hogy czédrus után kivánkozol? A te atyád nem evett és ivott-é? De igazságot és méltányosságot cselekedett, azért jó dolga volt.

¹⁶Igazságosan ítélte a szegényt és a nyomorultat, azért jó volt dolga. Nem ez-é az igaz ismeret felőlem? azt mondja az Úr!

¹⁷De a te szemeid és szíved csak a te nyereségedre [6†] vágynak, és az ártatlan vérére, és ragadozásra és erőszak elkövetésére.

¹⁸Azért ezt mondja az Úr Joákimnak, Jósiás, [7†] Júda királya fiának: Nem siratják őt: Jaj atyám! Jaj húgom! nem siratják őt: Jaj uram! Jaj az ő dicsőségének.

¹⁹Úgy temetik el, mint a szamarat, kivonják [8†] és elvetik Jeruzsálem kapuin kivül!

²⁰Menj fel a Libánonra és kiálts, és a Básánon emeld fel szódat és kiálts az Abarimról, mert szeretőid mind tönkre jutottak.

²¹Szóltam néked, mikor jól volt dolgod, de ezt mondottad: Nem [9†] hallom. Ifjúságodtól fogva ez a te szokásod, hogy nem hallgattad az én szómat!

²²Minden pásztorodat szél emészti meg, és a szeretőid rabságra mennek; akkor szégyent vallasz majd és pironkodol minden gonoszságodért.

²³Te, a ki a Libánonon lakozol, a czédrusfákon fészkelsz: hogy fogsz majd nyögni, mikor fájdalmak lepnek meg, a gyermekszülő vajudása?

²⁴Élek én, azt mondja az Úr, hogy ha Kóniás; [10†] Joákimnak, a Júda királyának fia pecsétgyűrű [11†] volna is az én jobbkezemben: mindazáltal onnan lerántanálak.

²⁵És odaadlak téged a te lelked keresőinek kezébe, és azoknak kezébe, a kiknek tekintetétől félsz, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és a Káldeusoknak kezébe.

²⁶És elvetlek téged és a te anyádat, a ki szűlt téged, idegen földre, a melyben nem születtetek, és ott haltok meg.

²⁷És nem jőnek vissza arra a földre, a melyre az ő lelkök visszajőni kivánkozik.

²⁸Avagy útálatos és [12†] elromlott edény-é ez a férfiú, ez a Kóniás, avagy oly edény-é, amelyben semmi gyönyörűség nincsen? Miért lökték el őt és az ő magvát, és dobták olyan földre, a melyet ők nem ismernek?

²⁹Föld, [13†] föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!

³⁰Ezt mondja az Úr: Írjátok fel ezt a férfiút, mint gyermektelent, mint olyan embert, a kinek nem lesz jó előmenetele az ő idejében; mert senkinek, a ki az ő magvából a Dávid székében [14†] ül, nem lesz jó állapotja, és nem uralkodik többé Júdában.