Jeremiás próféta könyve 25:1-38 KARB1908 - Bible AI

¹Az a beszéd, a mely lőn Jeremiáshoz az egész Júda népe felől, Joákim negyedik [1†] esztendejében; a ki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, az első esztendejében Nabukodonozornak a babiloni királynak;

²A melyet szóla Jeremiás próféta az egész Júda népéhez és Jeruzsálem minden lakosához, mondván:

³Jósiásnak [2†] tizenharmadik esztendejétől fogva, a ki fia vala Amonnak, a Júda királyának, e napig (vagyis huszonhárom esztendő óta) szóla az Úr nékem, és szólottam én néktek, jó reggel szóltam, de nem hallgattátok.

⁴És elküldte az Úr ti hozzátok minden ő szolgáját, a prófétákat, jó reggel elküldte, de nem hallgattátok, [3†] és fületeket sem hajtottátok a hallásra.

⁵Ezt mondták: [4†] Térjetek meg már mindnyájan a ti gonosz útaitokról és a ti gonosz cselekedeteitekből, hogy lakhassatok a földön, a melyet az Úr adott néktek és a ti atyáitoknak öröktől fogva örökké.

⁶És ne járjatok idegen istenek után, hogy szolgáljatok nékik és imádjátok őket, és ne ingereljetek fel engem a ti kezeitek munkájával, hogy veszedelmet ne hozzak rátok.

⁷De nem hallgattatok [5†] reám, azt mondja az Úr, hogy felingereljetek engem a ti kezeitek munkájával a ti veszedelmetekre.

⁸Azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Mivelhogy nem hallgattatok az én beszédemre:

⁹Ímé, kiküldök én és felveszem északnak minden nemzetségét, azt mondja az Úr, és Nabukodonozort, a [6†] babiloni királyt, az én szolgámat, és behozom őket e földre és ennek lakóira és mind e körül való nemzetekre, és elveszem őket és csudává és szörnyűséggé teszem őket és [7†] örökkévaló pusztasággá.

¹⁰És elveszem tőlök az öröm [8†] szavát, a vígasság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát, a malmok zörgését és a szövétnek világosságát.

¹¹És ez egész föld pusztasággá és csudává lészen, és e nemzetek a babiloni királynak [9†] szolgálnak hetven esztendeig.

¹²És mikor eltelik a hetven esztendő, meglátogatom a babiloni [10†] királyon és az ő népén az ő álnokságukat, azt mondja az Úr, és a káldeai földön, és örökkévaló pusztasággá teszem azt.

¹³És végbeviszem azon a földön mindazokat, a miket szóltam [11†] felőle, mindazt, a mi megvan írva e könyvben, a melyet prófétált Jeremiás az összes nemzetek felől.

¹⁴Mert ő rajtok is uralkodnak majd sok nemzetek és nagy királyok, és megfizetek nékik az ő cselekedeteik szerint [12†] és az ő kezeiknek munkája szerint.

¹⁵Mert ezt mondotta az Úr, Izráelnek Istene nékem: Vedd el kezemből e harag borának poharát, és itasd meg vele mindama nemzeteket, a kikhez én küldelek téged.

¹⁶Hogy igyanak, részegüljenek meg és bolondoskodjanak [13†] a fegyver miatt, a melyet én közéjök bocsátok.

¹⁷És elvevém a pohárt az Úr kezéből, és megitatám mindama nemzeteket, a kikhez külde engem az Úr:

¹⁸Jeruzsálemet és Júda városait, az ő királyait és fejedelmeit, hogy pusztasággá, csudává, szörnyűséggé és átokká tegyem őket, a mint e mai napon van:

¹⁹A Faraót, [14†] Égyiptom királyát, az ő szolgáit és fejedelmeit és minden ő népét,

²⁰És minden egyveleg népet, és az Úz földének minden királyát, és a Filiszteusok [15†] földének minden királyát, és Askalont, Gázát, Akkaront és Azótusnak maradékait,

²¹Edomot, [16†] Moábot és az Ammon fiait,

²²És Tírusnak [17†] minden királyát és Szidonnak minden királyát és a szigeteknek minden királyát, a kik túl vannak a tengeren,

²³Dedánt [18†] és Témánt és Búzt és mindazokat, a kik lenyírott üstökűek,

²⁴És Arábiának minden királyát és az egyveleg nép minden királyát, a kik a pusztában laknak,

²⁵És Zimrinek minden királyát és Elámnak minden királyát és a Médusok minden királyát,

²⁶És északnak minden királyát, mind a közelvalókat, mind a távolvalókat, egyiket a másikra, és a földnek minden országát, a melyek e föld színén vannak; Sésák királya pedig ezek után iszik.

²⁷Azért ezt mondd nékik: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene: Igyatok és részegüljetek meg, [19†] okádjatok és hulljatok el, és fel ne keljetek a fegyver előtt, a melyet én küldök közétek.

²⁸És ha majd a te kezedből nem akarják elvenni a pohárt, hogy igyanak belőle: ezt mondd nékik: Így szól a Seregek Ura: Meg kell [20†] innotok.

²⁹Mert ímé, a város ellen, a mely az én nevemről neveztetik, az ellen veszedelmet indítok, [21†] ti pedig egészen megmenekültök-é? Nem menekesztek, mert én fegyvert hozok e földnek minden lakosára, azt mondja a Seregek Ura,

³⁰Te pedig prófétáld meg nékik mind e szókat, és ezt mondd nékik: Az Úr a magasságból harsog, és az ő szent lakhelyéből dörög, [22†] harsanva harsog az ő házára, riogatva kiált, mint a szőlőtaposók, e föld minden lakosa ellen.

³¹Elhat e harsogás a földnek végére, mert pere van az Úrnak a pogányokkal, ő minden testnek [23†] ítélő birája, a hitetleneket fegyverre veti, azt mondja [24†] az Úr.

³²Így szól a Seregek Ura: Ímé, veszedelem indul egyik nemzettől a másik nemzetre, és nagy szélvész támad a föld széleitől.

³³És azon a napon az Úrtól levágatnak a föld egyik végétől fogva a föld másik végéig; nem [25†] sirattatnak meg, és össze sem hordatnak, és el sem temettetnek, olyanok lesznek a földnek színén, mint a ganéj.

³⁴Jajgassatok [26†] pásztorok, és kiáltsatok, és heverjetek a porban, ti vezérei a nyájnak, mert eljön a ti megöletéseteknek és szétszóratástoknak ideje, és elhullotok, noha drága edények vagytok.

³⁵És nincs hová futniok a pásztoroknak, és menekülniök a nyáj vezéreinek.

³⁶Hallatszik a pásztorok kiáltozása és a nyáj vezéreinek jajgatása, mert elpusztította az Úr az ő legeltető helyöket.

³⁷Elpusztultak a békességes legeltető helyek az Úr felgerjedt haragja miatt.

³⁸Elhagyta azokat, mint az oroszlán az ő barlangját, mert pusztasággá lett az ő földjök a zsarnoknak dühe miatt és az ő felgerjedt haragja miatt.