1Méne azért Roboám
2Szóla pedig az Úr Semájának, az Isten emberének, mondván:
3Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izráelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:
4Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én
5Lakozék azért Roboám Jeruzsálemben, és megerősíté a városokat Júdában.
6Így megépíté
7Bethsúrt, Sókót és Adullámot,
8Gátot, Marésát és Zifet,
9Adoráimot, Lákist és Azekát,
10Sorát, Ajalont
11És mikor megerősítette ez erősségeket, helyezett azokba előljárókat és szerze tárházakat eleségnek és bornak és olajnak.
12És mindenik városban szerze paizsokat és kopjákat, és rendkivül megerősíté azokat. És az övé lőn Júda és Benjámin.
13Továbbá a papok és a Léviták, a kik az egész Izráelben valának, ő hozzá csatlakozának minden ő határukból;
14Mert a Léviták elhagyták az ő faluikat és jószágukat, és Júdába és Jeruzsálembe menének, mert kiűzte vala
15És rendele
16És utánuk Izráel minden nemzetségei közül azok, a kik szívök szerint keresték az Urat, Izráelnek Istenét, menének Jeruzsálembe, hogy áldoznának az Úrnak, az ő atyáik Istenének.
17És megerősíték
18És feleségül vevé Roboám Mahalátát, Jérimótnak, a Dávid fiának leányát és Abihailt,
19A ki szüle néki fiakat: Jeust, Semáriát és Zahámot,
20És ő utána vevé Maakát, az Absolon leányát,
21Legjobban szereté pedig Roboám Maakát, az Absolon leányát minden feleségei és ágyasai között; mert tizennyolcz felesége és hatvan ágyasa volt. És nemze huszonnyolcz fiút és hatvan leányt.
22És Roboám Abiját, a Maaka fiát tette
23És okosan gondolkodván, szétosztá fiait mind Júda és Benjámin földén a megerősített városokba, a kiknek bőségesen adott eleséget és sok feleséget szerzett számukra.