Mózes ötödik könyve a törvény summája 30:1-20 KARB1908 - Bible AI

¹És ha majd elkövetkeznek reád mind ezek: [1†] az áldás és az átok, a melyet elődbe adtam néked; és szívedre veszed azt ama nemzetek között, a kik közé oda taszított téged az Úr, a te Istened;

²És megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, [2†] és hallgatsz az ő szavára mind a szerint, a mint én parancsolom néked e napon, te és a te fiaid teljes szívedből és teljes lelkedből:

³Akkor visszahozza [3†] az Úr, a te Istened a te foglyaidat, és könyörül rajtad, és visszahozván, összegyűjt majd téged minden [4†] nép közül, a kik közé oda szórt téged az Úr, a te Istened.

⁴Ha az ég [5†] szélére volnál is taszítva, onnét is összegyűjt téged az Úr, a te Istened, és onnét is felvesz téged;

⁵És elhoz téged az Úr, a te Istened a földre, a melyet bírtak a te atyáid, és bírni fogod azt; és jól tesz veled, és inkább megsokasít téged, mint a te atyáidat.

⁶És körülmetéli [6†] az Úr, a te Istened a te szívedet, és a te magodnak szívét, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, hogy élj.

⁷Mind ez átkokat pedig rábocsátja az Úr, a te Istened a te ellenségeidre és gyűlölőidre, a kik üldöztek téged.

⁸Te azért térj meg, és hallgass az Úr szavára, és teljesítsd minden parancsolatát, a melyeket én e mai napon parancsolok néked.

⁹És bővölködővé tesz téged az Úr, a te Istened kezeidnek minden munkájában, a te méhednek gyümölcsében, a te barmodnak gyümölcsében és a te földednek gyümölcsében, a te jódra. Mert hozzád fordul az Úr és öröme lesz benned a te jódra, a miképen öröme volt a te atyáidban.

¹⁰Hogyha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván az ő parancsolatait és rendeléseit, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben, és ha teljes szívedből és teljes lelkedből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez.

¹¹Mert e parancsolat, a melyet én e mai napon parancsolok néked, [7†] nem megfoghatatlan előtted; sem távol nincs tőled.

¹²Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, [8†] hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?

¹³Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt?

¹⁴Sőt felette közel van hozzád [9†] ez íge: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt.

¹⁵Lám elődbe adtam ma néked az életet [10†] és a jót: a halált és a gonoszt.

¹⁶Mikor én azt parancsolom néked ma, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, hogy járj az ő útain, és tartsd meg az ő parancsolatait, rendeléseit és végzéseit, hogy élj és szaporodjál, és megáldjon téged az Úr, a te Istened a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.

¹⁷Ha pedig elfordul a te szíved, és nem [11†] hallgatsz meg, sőt elhajolsz és idegen isteneket imádsz, és azoknak szolgálsz;

¹⁸Tudtotokra adom ma néktek, hogy bizony elvesztek: nem éltek sok ideig azon a földön, a melyre a Jordánon általkelvén, bemégy, hogy bírjad azt.

¹⁹Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet [12†] és a földet, hogy az életet és [13†] a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod;

²⁰Hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és hogy hallgass az ő szavára, és ragaszkodjál hozzá; mert ő a te életed és a te életednek [14†] hosszúsága; hogy lakozzál azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja azt.