Mózes első könyve a teremtésről 25:1-34 KARB1908 - Bible AI

¹Ábrahám pedig ismét vőn magának feleséget, kinek neve Ketúráh vala.

²És az [1†] szűlé néki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt, Isbákot és Suakhot.

³Joksán pedig nemzé Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fiai valának: Assurim, Letúsim és Leummim.

⁴S Midiánnak fiai: Éfah, Éfer, Hánok, Abida és Eldaah: Mind ezek Ketúráhnak fiai.

⁵Valamije pedig Ábrahámnak vala, mindazt [2†] Izsáknak adta vala.

⁶Az ágyasok fiainak pedig, a kik Ábraháméi valának, ada Ábrahám ajándékokat, és elküldé azokat az ő fia mellől, Izsák mellől még éltében napkelet felé, napkeleti tartományba.

⁷S ezek Ábrahám élete esztendeinek napjai, melyeket élt: száz hetvenöt esztendő.

⁸És kimúlék és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és takaríttaték az ő [3†] népéhez.

⁹És eltemeték őt Izsák és Ismáel az ő fiai a Makpelá barlangjában, Efronnak, a Khitteus Czohár fiának mezejében, mely Mamré átellenében van.

¹⁰Abban a mezőben, melyet Ábrahám a Khéth fiaitól vett vala: ott temettetett el Ábrahám és az ő felesége Sára.

¹¹Lőn pedig Ábrahám halála után, megáldá Isten az ő fiát Izsákot; Izsák pedig lakozék a Lakhai Rói [4†] forrásánál.

¹²Ezek pedig Ábrahám fiának Ismáelnek nemzetségei, a kit az Égyiptombeli Hágár a Sára szolgálója szűlt vala Ábrahámnak.

¹³Ezek az Ismáel fiainak nevei, nevök s nemzetségök szerint: [5†] Ismáelnek elsőszülötte Nebájót, azután Kédar, Adbeél és Mibszám.

¹⁴És Misma, Dúmah és Massza.

¹⁵Hadar, Théma, Jetúr, Náfis és Kedmah.

¹⁶Ezek az Ismáel fiai, és ezek azoknak nevei udvaraikban, falvaikban; tizenkét [6†] fejedelem az ő nemzetségök szerint.

¹⁷Ezek pedig az Ismáel életének esztendei: száz harminczkét esztendő. És kimúlék és meghala, és takaríttaték az ő népéhez.

¹⁸Lakoztak pedig Havilától fogva Súrig, a mely Égyiptom átellenében van, a merre Assiriába mennek. Minden atyjafiával [7†] szemben esett az ő lakása.

¹⁹Ezek pedig Izsáknak az Ábrahám fiának nemzetségei: Ábrahám nemzé Izsákot.

²⁰Izsák pedig negyven esztendős vala, a mikor feleségűl vette Rebekát a Siriából való Bethuélnek leányát, Mésopotámiából, a Siriából való Lábánnak húgát.

²¹És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék [8†] Rebeka, az ő felesége.

²²Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.

²³És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.

²⁴És betelének az ő szülésének napjai, és ímé kettősök valának az ő méhében.

²⁵És kijöve az első; vereses vala, mindenestől szőrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak.

²⁶Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú [9†] sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendős vala, a mikor ezek születének.

²⁷És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értő mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó.

²⁸Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.

²⁹Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről,

³⁰Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.

³¹Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsőszülöttségedet.

³²És monda Ézsaú; [10†] Ímé én halni járok, mire való hát nékem az én elsőszülöttségem?

³³És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki [11†] és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak.

³⁴S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget.