Mózes harmadik könyve a Léviták egyházi szolgálatáról 19:1-37 KARB1908 - Bible AI

¹Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

²Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, [1†] mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.

³Az ő anyját [2†] és atyját minden ember tisztelje, és az én [3†] szombatjaimat megtartsátok. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

⁴Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak [4†] öntött isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

⁵Hogyha hálaadó áldozatot áldoztok az Úrnak, úgy áldozzátok, hogy kedvesen fogadtassatok.

⁶A ti áldozástok napján és a következőn egyétek meg; [5†] a mi pedig harmadnapra marad, égessétek meg tűzben.

⁷Ha pedig harmadnapra eszik valaki abból, útálatos az, nem lehet kedves.

⁸És a ki eszi azt, viselje az ő álnokságának terhét; mivelhogy megfertőztette az Úrnak szentségét, irtassék ki az ilyen ember az ő népe közül.

⁹Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le [6†] egészen a te meződnek szélét, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd.

¹⁰Szőlődet se mezgéreld le, és elhullott szemeit se szedd fel szőlődnek, a szegénynek és a jövevénynek hagyd meg azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

¹¹Ne orozzatok, [7†] se ne hazudjatok és [8†] senki meg ne csalja az ő felebarátját.

¹²És ne esküdjetek [9†] hamisan az én nevemre, mert megfertőzteted a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr.

¹³A te felebarátodat ne zsarold, se ki ne rabold. A napszámos [10†] bére ne maradjon nálad reggelig.

¹⁴Siketet ne szidalmazz, és vak elé gáncsot ne vess; hanem félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr.

¹⁵Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben; ne nézd a szegénynek személyét, [11†] se a hatalmas személyét ne becsüld; igazságosan ítélj a te felebarátodnak.

¹⁶Ne járj rágalmazóként a te néped között; ne támadj fel a te felebarátodnak vére ellen. Én vagyok az Úr.

¹⁷Ne gyűlöld a te atyádfiát [12†] szívedben; fedd meg [13†] a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét.

¹⁸Bosszúálló [14†] ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed [15†] felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.

¹⁹Az én rendeléseimet megtartsátok: Barmodat másféle állattal ne párosítsd, szántóföldedbe kétféle magot ne vess, és kétféle szövetű ruha ne legyen rajtad.

²⁰És ha valaki asszonynyal hál és közösül, és az valamely férfi hatalma alatt lévő rabnő, és sem ki nem váltatott, sem szabadon nem bocsáttatott: büntetés érje, de meg ne ölettessenek, mert nem volt szabad az asszony.

²¹A férfiú pedig vigye el az ő vétkéért való áldozatát az Úrnak a gyülekezet sátorának nyílásához: egy kost vétekért való áldozatul.

²²És a pap szerezzen néki engesztelést, a vétekért való áldozat kosával az Úr előtt, az ő bűnéért, a melyet elkövetett, és megbocsáttatik néki az ő bűne, a melyet elkövetett.

²³Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermő fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok, három esztendeig legyen az néktek körülmetéletlen: meg ne egyétek.

²⁴A negyedik esztendőben pedig annak minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatul az Úrnak.

²⁵Csak az ötödik esztendőben egyétek meg annak gyümölcsét, és annak termését magatoknak gyüjtsétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

²⁶Ne egyetek vérrel valót, [16†] ne varázsoljatok és ne [17†] bűvészkedjetek.

²⁷A ti hajatokat [18†] kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét se csúfítsd el.

²⁸Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, [19†] se égetéssel magatokat meg ne bélyegezzétek. Én vagyok az Úr.

²⁹A te leányodat meg ne becstelenítsd, paráznaságra adván azt; hogy paráznává ne legyen a föld, és be ne teljék a föld fajtalansággal.

³⁰Az én szombatjaimat megtartsátok; [20†] szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.

³¹Ne menjetek [21†] ígézőkhöz, és a jövendőmondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azokkal megfertőztessétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

³²Az ősz ember előtt kelj fel, és a vén ember orczáját becsüld meg, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr.

³³Hogyha [22†] jövevény tartózkodik nálad, a ti földeteken, ne nyomorgassátok őt.

³⁴Olyan legyen néktek a [23†] jövevény, a ki nálatok tartózkodik, mintha közületek való benszülött volna, és szeressed azt mint magadat, mert jövevények voltatok Égyiptom földén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

³⁵Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, súlymértékben és ürmértékben.

³⁶Igaz mérték, [24†] igaz font, igaz efa, és igaz hin legyen közöttetek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéből.

³⁷Tartsátok meg azért minden rendelésemet és minden végzésemet, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az Úr.