Mózes harmadik könyve a Léviták egyházi szolgálatáról 26:1-46 KARB1908 - Bible AI

¹Ne csináljatok [1†] magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kőszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok előtte, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

²Az én szombatjaimat megtartsátok, és az én [2†] szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.

³Ha az én rendeléseim szerint jártok, és az én parancsolataimat [3†] megtartjátok, és azokat megcselekszitek:

⁴Esőt adok néktek idejében, és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét.

⁵És a ti csépléstek ott éri a szüretet, és a szüret ott éri a vetést, és elégségig ehetitek kenyereteket, és bátorságosan lakhattok a ti földeteken.

⁶Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel [4†] ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földről, és fegyver sem megy át a ti földeteken.

⁷Sőt elűzitek ellenségeiteket, és elhullanak előttetek fegyver által.

⁸És közületek öten [5†] százat elűznek, és közületek százan elűznek tízezeret, és elhullanak előttetek a ti ellenségeitek fegyver által.

⁹És hozzátok fordulok, és megszaporítlak titeket, és megsokasítlak titeket és szövetségemet megerősítem veletek.

¹⁰És réginél régibbet ehettek, és az új elől is régit kell kihordanotok.

¹¹És az én hajlékomat [6†] közétek helyezem, és meg nem útál titeket az én lelkem.

¹²És közöttetek járok, és a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.

¹³Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéről, hogy ne legyetek azoknak rabjai, és összetörtem a ti igátok szegeit, és egyenesen járattalak titeket.

¹⁴Ha pedig nem hallgattok reám, és [7†] mind e parancsolatokat meg nem cselekeszitek;

¹⁵És ha megvetitek rendeléseimet, és ha az én végzéseimet megútálja a ti lelketek, azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet:

¹⁶Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket [8†] égetnek és lelket epesztenek, és a ti [9†] magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.

¹⁷És kiontom haragomat reátok, hogy elhulljatok a ti ellenségeitek előtt, és uralkodjanak rajtatok a ti gyűlölőitek, és [10†] fussatok, mikor senki nem kerget is titeket.

¹⁸Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben megostorozlak titeket a ti bűneitekért;

¹⁹És megtöröm a ti megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz.

²⁰És hiába fogy a ti erőtök, mert földetek nem adja meg az ő termését, s a föld fája sem adja meg az ő gyümölcsét.

²¹Ha mégis ellenemre jártok, és nem akartok reám hallgatni: hétszeres csapást borítok reátok a ti bűneitekért.

²²És reátok bocsátom a mezei vadakat, hogy megfoszszanak titeket gyermekeitektől, kiirtsák barmaitokat, és elfogyaszszanak titeket, hogy pusztákká legyenek a ti útaitok.

²³És ha ezek által sem jobbultok meg, hanem ellenemre jártok:

²⁴Én is bizony [11†] ellenetekre járok, és hétszeresen sújtalak titeket a ti bűneitekért.

²⁵És hozok reátok bosszuló fegyvert, a mely bosszút álljon a szövetség megrontásáért. Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok.

²⁶Mikor eltöröm nálatok a [12†] kenyérnek botját, tíz asszony süti majd a ti kenyereteket egy kemenczében, és megmérve viszik vissza a ti kenyereiteket, és esztek, de [13†] nem elégesztek meg.

²⁷És ha e mellett sem hallgattok reám, hanem ellenemre jártok:

²⁸Én is ellenetekre járok búsult haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak titeket a ti bűneitekért.

²⁹És megeszitek a ti fiaitok húsát, és [14†] megeszitek a ti leányaitok húsát.

³⁰És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti nap-oszlopaitokat, és a ti [15†] holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megútál titeket az én lelkem.

³¹És városaitokat sivataggá teszem; szenthelyeiteket [16†] is elpusztítom, és nem lesz kedves nékem a ti jóillatú áldozatotok.

³²És elpusztítom ezt a földet, hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, a kik letelepednek ebbe.

³³Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel űzetlek titeket, és pusztasággá lesz a ti földetek, városaitok pedig sivataggá.

³⁴Akkor [17†] örül a föld az ő szombatjainak az ő pusztaságának egész ideje alatt, ti pedig a ti ellenségeitek földjén lesztek; akkor nyugodni fog a föld és örül az ő szombatjainak.

³⁵Pusztaságának egész ideje alatt nyugodni fog, mivelhogy nem nyugodott a ti szombatjaitokon, mikor rajta laktatok.

³⁶A kik pedig megmaradnak közületek, azoknak szívébe [18†] gyávaságot öntök az ő ellenségeiknek földén, és megkergeti őket a szállongó falevél zörrenése, és futnak, mintha fegyver elől futnának, és elhullanak, ha senki nem kergeti is őket.

³⁷És egymásra hullanak, mint a fegyver előtt, pedig senki sem kergeti őket, és nem lesz megállásotok a ti ellenségeitek előtt.

³⁸És elvesztek a pogány népek között, és a ti ellenségeitek földe megemészt titeket.

³⁹A kik pedig megmaradnak közületek, elsenyvednek az ő hamisságuk miatt a ti ellenségeitek földén, sőt az ő atyáiknak hamissága miatt is azokkal együtt elsenyvednek.

⁴⁰Akkor megvallják az ő hamisságukat, és atyáiknak hamisságát az ő hűtelenségökben, [19†] a melylyel hűtelenkedtek ellenem, és hogy mivel ellenemre jártak.

⁴¹Bizony én is ellenökre járok, és beviszem őket az ő ellenségeik földjére; akkor talán megalázódik az ő körülmetéletlen szívök, és akkor az ő bűnöknek büntetését békével szenvedik:

⁴²Én pedig megemlékezem Jákóbbal kötött szövetségemről, Izsákkal kötött szövetségemről is, Ábrahámmal kötött [20†] szövetségemről is megemlékezem, és e földről is megemlékezem.

⁴³A föld tehát pusztán hagyatik tőlük, és örül az ő szombatjainak, a míg pusztán marad tőlük, ők pedig békével szenvedik bűnöknek büntetését, azért, mert megvetették az én ítéleteimet, és megútálta lelkök az én rendeléseimet.

⁴⁴De mindamellett is, ha az ő ellenségeik földén lesznek is, akkor sem vetem meg őket, és nem útálom meg őket annyira, hogy mindenestől elveszítsem őket, felbontván velök való szövetségemet, mert én, az Úr, az ő Istenök vagyok.

⁴⁵Sőt megemlékezem érettök az elődökkel kötött szövetségről, a kiket kihoztam Égyiptom földéről, a pogány népek láttára, hogy Istenök legyek nékik. Én vagyok az Úr.

⁴⁶Ezek a rendelések, a végzések és a törvények, a melyeket szerzett az Úr ő maga között és Izráel fiai között a Sinai hegyen Mózes által.