1Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására.
3És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
4Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
5Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.
6Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
7Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
8A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
9És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől.
10A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
11Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról.
12És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán
13Elindulának azért először az Úrnak Mózes által
14Elindula pedig először a Júda fiai táborának
15Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
16És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
17És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
18Azután indula a Rúben táborának zászlója
19A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
20És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
21Elindulának a Kéhátiták is, a szentség
22Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
23A Manasse
24A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
25Utolszor indula el a Dán fiai táborának
26Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
27És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
28Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.
29Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala
30Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé
31És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
32És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
33Elmenének azért az
34És az Úr felhője
35Mikor pedig el akarták indítani a ládát,
36Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.