Malakiás próféta könyve 3:1-18 KARB1908 - Bible AI

¹Ímé, elküldöm én az én [1†] követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, [2†] a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.

²De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, [3†] és a ruhamosóknak lúgja!

³És ül mint ötvös vagy ezüsttisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak.

⁴És kedves lesz az Úrnak [4†] a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és előbbi esztendőkben.

⁵Mert ítéletre indulok hozzátok, és gyors tanú leszek a szemfényvesztők ellen, a paráznák és hamisan esküvők ellen, és azok ellen, a kik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és árvát, és a kik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura.

⁶Mert én, az Úr, meg nem [5†] változom, ti pedig, Jákóbnak fiai, nem emésztettek meg!

⁷Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendeléseimtől és nem tartottátok meg azokat. Térjetek hozzám, [6†] és én is hozzátok térek, azt mondja a Seregeknek Ura. De azt mondjátok: Miben térjünk meg?

⁸Avagy az ember csalhatja-é az Istent? ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel [7†] és az áldozni valóval.

⁹Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben!

¹⁰Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.

¹¹És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn, azt mondja a Seregeknek Ura.

¹²És boldognak [8†] mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura.

¹³Keményen szóltatok ellenem, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Mit szóltunk ellened?

¹⁴Azt mondtátok: Hiábavaló az Isten szolgálata, és mi haszna, [9†] hogy megtartjuk törvényeit, és hogy alázatosan járunk a Seregeknek Ura előtt?

¹⁵Sőt inkább magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket; hiszen gyarapodtak, noha gonoszságot űznek, és megszabadulnak, noha kisértik az Istent!

¹⁶Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelői, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték ő előtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az ő nevét.

¹⁷És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, a melyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, a mint kiki kedvez a maga fiának, a ki szolgálja őt.

¹⁸És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája [10†] között és a között, a ki nem szolgálja őt.