Mikeás próféta könyve 3:1-12 KARB1908 - Bible AI

¹És mondám én: Halljátok, kérlek, Jákób fejedelmei és Izráel házának vezérei: Nem a ti tisztetek-é tudni az ítéletet?!

²Ti, kik gyűlölitek a jót és kedvelitek a gonoszt! A kik levonszátok róluk bőrüket és csontjaikról az ő húsokat!

³A kik megeszik az én népemnek húsát, és lenyúzzák róluk bőrüket, és összetörik csontjaikat, és feldarabolják, akár csak a fazékba, és mint húst a tálba.

⁴Kiáltanak majd az Úrhoz, de nem hallgatja meg őket; sőt elrejti akkor orczáját előlök, mivelhogy gonoszokká lettek cselekedeteik.

⁵Így szól az Úr a próféták ellen, a kik elámítják az én népemet, a kik, ha van mit rágniok, [1†] békességet hirdetnek, az ellen pedig, a ki nem vet valamit szájokba, hadat indítanak.

⁶Azért éjszaka száll rátok, hogy ne lássatok, és sötétség jő rátok, hogy ne jövendölhessetek, és a nap [2†] lemegy a próféták felett, és elsötétül rajtok a nappal.

⁷És megszégyenülnek a látók, és elpirulnak a jövendőmondók, és elfedik szájokat mindnyájan, mert nem lészen felelet Istentől.

⁸Én ellenben megteljesedem az Úr lelkének erejével, és ítélettel és hatalommal, hogy [3†] hirdessem Jákóbnak az ő vétkét, és Izráelnek az ő bűnét.

⁹Halljátok ezt, kérlek, Jákób házának fejei és Izráel házának vezérei! a kik útáljátok az ítéletet, és minden igazságot elcsavartok;

¹⁰A kik vérrel építitek a [4†] Siont, és Jeruzsálemet hamissággal!

¹¹Kiknek fejedelmei ajándékért ítélnek, [5†] és papjaik jutalomért tanítanak, és prófétáik pénzért jövendölnek, [6†] és mégis az Úrra támaszkodnak, mondván: Avagy nincsen-é közöttünk az Úr?! Nem következik mi reánk veszedelem!

¹²Azért ti miattatok mezővé szántatik [7†] a Sion, és kőhalommá lesz Jeruzsálem, a templom hegye pedig erdős hegygyé.