Pál apostolnak Filemonhoz írt levele 1:1-25 KARB1908 - Bible AI

¹Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak, [1†]

²És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek: [2†]

³Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

⁴Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban, [3†]

⁵Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában, [4†]

⁶Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levő jónak megismerése által. [5†]

⁷Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia. [6†]

⁸Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendő, [7†]

⁹A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak; [8†]

¹⁰Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szűltem, Onésimusért, [9†]

¹¹A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos, [10†]

¹²Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz! [11†]

¹³Őt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért szenvedett fogságomban; [12†]

¹⁴De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésből, hanem szabad akaratból való legyen. [13†]

¹⁵Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza; [14†]

¹⁶Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, mint szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban. [15†]

¹⁷Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet. [16†]

¹⁸Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel. [17†]

¹⁹Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy azt ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem. [18†]

²⁰Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban! [19†]

²¹Bízván a te engedelmességedben, így írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni. [20†]

²²Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom. [21†]

²³Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban, [22†]

²⁴Továbbá Márk, Aristárkhus, Démás és Lukács, az én munkatársaim.

²⁵A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel!