1Emlékeztessed őket, hogy a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak engedelmeskedjenek,
2Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes szelídséget tanusítván minden ember iránt.
3Mert régenten mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái,
4De mikor a mi megtartó Istenünknek jóvolta és az emberekhez való szeretete megjelent,
5Nem az igazságnak cselekedeteiből, a melyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által,
6Melyet kitöltött reánk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által;
7Hogy az ő kegyelméből megigazulván,
8Igaz ez a beszéd, és akarom, hogy ezeket erősítsed, hogy igyekezzenek jó cselekedetekkel előljárni
9A balgatag vitatkozásokat azonban és
10Az eretnek embert egy vagy két intés után kerüld;
11Tudván, hogy az ilyen romlott, és vétkezik, önmaga is kárhoztatván magát.
12Mikor Ártemást vagy Tikhikust hozzád küldöm, siess hozzám jőni Nikápolyba; mert elhatároztam, hogy ott töltöm a telet.
13A törvénytudó
14Tanulják meg pedig a mieink is, hogy jó cselekedetekkel járjanak elől a szükséges hasznokra, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.
15Köszöntenek téged a velem levők mindnyájan. Köszöntsd azokat, a kik szeretnek minket hitben. Kegyelem mindnyájatokkal! Ámen.