Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt első levele 10:1-33 KARB1908 - Bible AI

1Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink [1†] mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan [2†] a tengeren mentek által;

2És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben;

3És mindnyájan [3†] egy lelki eledelt ettek;

4És mindnyájan [4†] egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kősziklából, a mely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt.

5De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának [5†] a pusztában.

6Ezek pedig példáink lőnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok [6†] kívántak.

7Se bálványimádók [7†] ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének [8†] játszani.

8Se pedig ne [9†] paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren.

9Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülök kísértették némelyek, és [10†] elveszének a kígyók miatt.

10Se pedig ne zúgolódjatok, miképen ő [11†] közülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által.

11Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az időknek vége elérkezett.

12Azért [12†] a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék.

13Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket [13†] feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.

14Azért szerelmeseim, kerüljétek [14†] a bálványimádást.

15Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg [15†] ti, a mit mondok.

16A hálaadásnak pohara, a [16†] melyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, a melyet megszegünk, [17†] nem a Krisztus testével való közösségünk-é?

17Mert egy a kenyér, [18†] egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.

18Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat [19†] eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral?

19Mit mondok tehát? Hogy [20†] a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami?

20Sőt, hogy a mit a pogányok [21†] áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.

21Nem ihatjátok [22†] az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.

22Vagy haragra ingereljük [23†] az Urat? avagy erősebbek vagyunk-é nálánál?

23Minden szabad [24†] nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.

24Senki ne keresse, [25†] a mi az övé, hanem kiki azt, a mi a másé.

25Mindent, [26†] a mit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

26Mert az Úré a föld [27†] és annak teljessége.

27Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, a mit elétek hoznak, megegyetek, [28†] semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

28De ha valaki [29†] ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg a miatt, a ki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége.

29De nem a tulajdon [30†] lelkiismeretet értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete?

30Ha pedig én hálaadással [31†] veszek részt, miért káromoltatom azért, a miért én hálákat adok?

31Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent [32†] az Isten dicsőségére míveljetek.

32Meg ne botránkoztassátok [33†] se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét.

33Miképen én is mindenkinek mindenben kedvében [34†] járok, nem keresvén a magam hasznát, hanem a sokaságét, hogy megtartassanak.

l>