Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt első levele 7:1-40 KARB1908 - Bible AI

¹A mik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak [1†] asszonyt nem illetni.

²De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje.

³A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének.

⁴A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.

⁵Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bőjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.

⁶Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint.

⁷Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek [2†] tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.

⁸Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is.

⁹De ha magukat meg nem tartóztathatják, [3†] házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.

¹⁰Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az [4†] Úr, hogy az asszony [5†] férjétől el ne váljék.

¹¹Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a [6†] feleségét.

¹²Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa [7†] azt.

¹³És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

¹⁴Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most [8†] pedig szentek.

¹⁵Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre [9†] hívott minket az Isten.

¹⁶Mert mit tudod, te asszony, [10†] ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet?

¹⁷Csak a mint kinek-kinek adta az Isten, a mint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképen rendelkezem.

¹⁸Körülmetélten hivatott el valaki? ne fedezze el azt; körülmetéletlenül hivatott el valaki? me metélkedjék körül.

¹⁹A [11†] körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása.

²⁰Kiki [12†] a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon.

²¹Szolgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sőt ha szabad lehetsz is, inkább élj azzal.

²²Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen [13†] a ki szabadságban hívatott el, [14†] Krisztusnak szolgája.

²³Áron vétettetek meg, ne [15†] legyetek embereknek szolgái.

²⁴Kiki [16†] a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.

²⁵A hajadonok felől nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy [17†] hitelreméltó legyek.

²⁶Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy [18†] tudniillik jó az embernek úgy maradni.

²⁷Feleséghez köttettél? Ne [19†] keress elválást. Megszabadultál feleségedtől? Ne keress feleséget.

²⁸De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik [20†]; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek.

²⁹Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre [21†] van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna.

³⁰És a kik sírnak, mintha nem sírnának; és a kik vígadnak, mintha nem vígadnának; a kik vesznek, mintha semmijök sem volna.

³¹És a kik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert [22†] elmúlik e világnak ábrázatja.

³²Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, [23†] arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;

³³A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a [24†] feleségének.

³⁴Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki [25†] nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.

³⁵Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tőrt vessek [26†] néktek, hanem hogy illendőképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.

³⁶De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek [27†] férjhez.

³⁷A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.

³⁸Azért, a ki férjhez adja, az [28†] is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban [29†] cselekszi.

³⁹Az asszonyt törvény köti, míg férje él, [30†] de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az [31†] Úrban.

⁴⁰De boldogabb, [32†] ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.