1Magam pedig, én Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségére
2Kérlek pedig, hogy a mikor jelen leszek, ne kelljen bátornak lennem ama bizodalomnál fogva, a melylyel úgy gondolom bátor lehetek némelyekkel szemben, a kik úgy gondolkodnak felőlünk, mintha mi test szerint élnénk.
3Mert noha testben élünk, de nem test szerint
4Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek
5Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;
6És készen állván
7A szem előtt valókra néztek? Ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő a Krisztusé, viszont azt is gondolja meg önmagában, hogy a mint ő maga
8Mert ha még egy kissé felettébb dicsekedem
9Hogy ne láttassam, mintha csak ijesztgetnélek a leveleim
10Mert, úgy mondják, a levelei ugyan súlyosak és kemények; de a maga jelenvolta erőtelen,
11Gondolja meg azt, a ki ilyen, hogy a milyenek vagyunk távol, a levelek által való beszédben, éppen olyanok leszünk, ha megjelenünk, cselekedetben
12Mert nem merjük
13De mi nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem ama
14Mert nem feszítjük túl magunkat, mintha nem értünk volna el hozzátok; hiszen hozzátok is eljutottunk a Krisztus evangyéliomával.
15A kik nem dicsekeszünk mértéktelenül mások munkájával,
16Hogy rajtatok túl
17A ki
18Mert nem az a kipróbált, a