1Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a
2Hogy a nyomorúság sok próbái közt is bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett.
3Mert, bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sőt erejük felett is adakoznak,
4Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be
5És nem a miképen reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak, és nekünk is az Isten akaratjából.
6Hogy kérnünk kellett Titust, hogy a miképen elkezdette, azonképen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is.
7Azért, miképen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben
8Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.
9Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy
10Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, a kik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta.
11Most hát a cselekvést is
12Mert ha a
13Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok legyen, hanem egyenlőség szerint; e mostani időben a ti bőségtek
14Hogy amazoknak bősége is pótolhassa a ti fogyatkozástokat, hogy így egyenlőség legyen;
15A mint megvan írva: a ki sokat szedett,
16Hála pedig az Istennek, ki ugyanazt
17Mivelhogy intésünket ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok.
18Elküldöttük pedig vele együtt amaz atyafit is, a ki az összes gyülekezetekben dícséretes az evangyéliomért;
19Nemcsak pedig, hanem a gyülekezetek útitársunknak is megválaszták ebben a jó ügyben, a melyet mi szolgálunk
20Óvakodván, hogy senki se ócsárolhasson minket a mi szolgálatunk által való bőséges jótétemény miatt;
21Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt
22Sőt elküldöttük velök a mi atyánkfiát is, a kinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva.
23Akár Titusról
24Adjátok azért szereteteteknek és felőletek való dicsekvésünknek,