Pál apostolnak a rómabeliekhez írt levele 15:1-33 KARB1908 - Bible AI

¹Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk. [1†]

²Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére. [2†]

³Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem a mint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám. [3†]

⁴Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.

⁵A békességes tűrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: [4†]

⁶Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.

⁷Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.

⁸Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, [5†] hogy megerősítse az atyák [6†] ígéreteit;

⁹A pogányok pedig irgalmasságáért dicsőítik Istent, a mint meg van írva: Annakokáért vallást teszek rólad a pogányok között, és dícséretet éneklek a te nevednek. [7†]

¹⁰És ismét azt mondja: Örüljetek pogányok az ő népével együtt. [8†]

¹¹És ismét: Dícsérjétek az Urat minden pogányok, és magasztaljátok őt minden népek. [9†]

¹²És viszont Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; ő benne reménykednek a pogányok. [10†]

¹³A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.

¹⁴Meg vagyok pedig győződve atyámfiai én magam is ti felőletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni. [11†]

¹⁵Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által,

¹⁶Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Lélek által megszentelt. [12†]

¹⁷Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban.

¹⁸Mert nem merek szólni semmiről, a mit nem Krisztus cselekedett volna általam a pogányoknak engedelmességére, szóval és tettel.

¹⁹Jelek és csodák ereje által, [13†] az Isten Lelkének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtől és környékétől fogva Illyriáig betöltöttem a Krisztus evangyéliomát.

²⁰Ekképen pedig tisztességbeli dolog, hogy ne ott hirdessem az evangyéliomot, ahol neveztetett Krisztus, hogy ne más alapra építsek: [14†]

²¹Hanem a mint meg van írva: A kiknek nem hirdettetett ő felőle, azok meglátják; és a kik nem hallották, megértik. [15†]

²²Annakokáért meg is akadályoztattam gyakran a hozzátok való menetelben.

²³Most pedig, mivelhogy nincs már helyem e tartományokban, vágyódván pedig sok esztendő óta, hogy elmenjek hozzátok:

²⁴Ha Hispániába megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti elkísértek oda, ha előbb részben beteljesedem veletek.

²⁵Most pedig megyek Jeruzsálembe, szolgálván a szenteknek. [16†]

²⁶Mert tetszett Macedóniának és Akhájának, hogy a Jeruzsálembeli szentek szegényei részére némileg adakozzanak. [17†]

²⁷Mert tetszett nékik, és tartoznak is vele. Mert ha a pogányok azoknak a lelki javaiban [18†] részesültek, tartoznak nékik viszont szolgálni a [19†] testiekben.

²⁸Ezt azért ha majd elvégezem, és nékik e gyümölcsöt átadom, elmegyek közöttetek által Hispániába.

²⁹Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangyélioma áldásának teljességével megyek.

³⁰Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, én érettem Isten előtt, [20†]

³¹Hogy szabaduljak meg azoktól, a kik engedetlenek Júdeában, és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek előtt;

³²Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, [21†] és veletek együtt megújuljak.

³³A békességnek Istene pedig legyen mindnyájan ti veletek! Ámen.