Pál apostolnak a rómabeliekhez írt levele 8:1-39 KARB1908 - Bible AI

¹Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, [1†] kik nem test szerint járnak, hanem [2†] Lélek szerint.

²Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.

³Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a [3†] bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben.

⁴Hogy a törvénynek igazsága [4†] beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.

⁵Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.

⁶Mert a testnek [5†] gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.

⁷Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy [6†] az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.

⁸A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt.

⁹De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. [7†] A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.

¹⁰Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.

¹¹De ha Annak a Lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, [8†] a ki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket [9†] is az ő ti bennetek lakozó Lelke által.

¹²Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, [10†] hogy test szerint éljünk:

¹³Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek. [11†]

¹⁴Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.

¹⁵Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, [12†] hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki [13†] által kiáltjuk: Abbá, Atyám!

¹⁶Ez a Lélek [14†] bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.

¹⁷Ha pedig gyermekek, [15†] örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, [16†] hogy vele együtt is dicsőüljünk meg.

¹⁸Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem [17†] hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik.

¹⁹Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak [18†] megjelenését.

²⁰Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem [19†] önként, hanem azért, a ki az alá vetette.

²¹Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság [20†] rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.

²²Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.

²³Nemcsak ez pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek [21†] megváltását.

²⁴Mert reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert a mit lát valaki, miért reményli is azt?

²⁵Ha pedig, a mit nem látunk, azt reméljük, békességes tűréssel várjuk.

²⁶Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a [22†] Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.

²⁷A ki pedig a [23†] szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.

²⁸Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak.

²⁹Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy [24†] azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött [25†] sok atyafi között.

³⁰A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.

³¹Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?

³²A ki az ő tulajdon [26†] Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?

³³Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a [27†] ki megigazít;

³⁴Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sőt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, [28†] a ki esedezik is [29†] érettünk:

³⁵Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, [30†] vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?

³⁶A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá [31†] tekintenek mint vágó juhokat.

³⁷De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, [32†] a ki minket szeretett,

³⁸Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők,

³⁹Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.