Sámuel második könyve 21:1-22 KARB1908 - Bible AI

¹Lőn pedig nagy éhség Dávidnak idejében három egész esztendeig egymás után, és megkeresé [1†] e miatt Dávid az Urat, és monda az Úr: Saulért és az ő vérszopó háznépéért van ez: mivelhogy megölte a [2†] Gibeonitákat.

²Hivatá azért a király a Gibeonitákat és szóla nékik: (A Gibeoniták pedig nem az Izráel fiai közül valók valának, hanem az Emoreusok maradékából, a kiknek az Izráel fiai megesküdtek vala; Saul mindazáltal alkalmat keresett vala, hogy azokat levágassa az Izráel és Júda nemzetsége iránti buzgalmából).

³És monda Dávid a Gibeonitáknak: Mit cselekedjem veletek, és mivel szerezzek engesztelést, hogy áldjátok az Úrnak örökségét?

⁴Felelének néki a Gibeoniták: Nincsen nékünk sem ezüstünk, sem aranyunk Saulnál és az ő házánál, és nem kell mi nékünk, hogy valaki megölettessék Izráelben. És monda: Valamit mondotok, megcselekszem veletek.

⁵Akkor mondának a királynak: Annak az embernek a házából, a ki megemésztett minket, és a ki ellenünk gonoszt gondola, hogy megsemmisíttessünk, és meg ne maradhassunk Izráel egész határában;

⁶Adj nékünk hét embert az ő maradékai közül, a kiket [3†] felakaszszunk az Úr előtt, Saulnak, az Úr választottjának Gibeájában. És monda a király: Én átadom.

⁷És kedveze a király Méfibósetnek, Jonathán fiának, ki Saul fia vala, az Úr nevére tett [4†] esküvésért, mely közöttök tétetett, Dávid és Jonathán között, a Saul fia között.

⁸De elvevé a király Aja leányának, Rispának [5†] két fiát, kiket Saulnak szült vala, Armónit és Méfibósetet, és a Saul leányának, Mikálnak öt fiát, kiket szült Barzillai fiának, [6†] Adrielnek, a Méholátból valónak.

⁹És adá azokat a Gibeoniták kezébe, a kik felakaszták [7†] őket a hegyen az Úr előtt. Ezek tehát egyszerre heten pusztulának el, és az aratás első napjaiban, az árpaaratás kezdetén ölettek meg.

¹⁰Vőn pedig Rispa, Ajának leánya egy zsákruhát, és kiteríté azt magának a kősziklán az aratás kezdetétől fogva, míg eső lőn reájok az égből: és nem engedé az égi madarakat azokra szállani nappal, sem pedig a mezei vadakat [8†] éjszaka.

¹¹És megmondák Dávidnak, a mit Rispa, Ajának leánya, Saulnak ágyasa cselekedett.

¹²Akkor elméne Dávid, és elhozá a Saul és Jonathán tetemeit a [9†] Jábes-Gileádbeliektől, kik ellopták vala azokat a Bethsánnak utczájáról, a hol őket a Filiszteusok felakasztották vala, mikor a Filiszteusok megverték Sault a Gilboa hegyén.

¹³És elhozták onnét Saulnak és az ő fiának, Jonathánnak tetemeit, és összeszedték [10†] azoknak tetemeit is, [11†] a kik felakasztattak.

¹⁴És eltemeték Saulnak és az ő fiának, Jonathánnak tetemeit a Benjámin földében, [12†] Sélában, az ő atyjának, Kisnek sírboltjában; és megtették mindazt, a mit a király parancsolt. És kiengesztelődött ez által Isten az ország iránt.

¹⁵Ezután ismét háborút kezdének a Filiszteusok Izráel ellen; és elméne Dávid az ő szolgáival együtt, és harczolának a Filiszteusok ellen, annyira, hogy Dávid elfárada.

¹⁶Akkor Jisbi Bénób, ki az óriások maradékából való vala (kinek kopjavasa háromszáz rézsiklust nyomott, és új hadi szerszámmal volt felövezve), elhatározá magában, hogy megöli Dávidot;

¹⁷De Abisai, [13†] Sérujának fia segített néki és általüté a Filiszteust és megölé. Akkor esküvéssel fogadák néki a Dávid szolgái, ezt mondván: Soha többé velünk hadba nem jössz, hogy az Izráelnek szövétnekét el ne oltsad.

¹⁸Lőn azután is harczuk a Filiszteusokkal Gób városánál, és Sibbékai, Husát városból való, akkor megölé Sáfot, [14†] ki az óriások maradékai közül való vala.

¹⁹Azután újra lőn háború a Filiszteusokkal Góbnál, hol Elkhanán, a Bethlehemből való Jaharé Oregimnek fia megölé a Gitteus [15†] Góliátot, kinek kopjanyele olyan vala, mint a szövőknek zugolyfája.

²⁰Gáthban is volt háború, hol egy óriás férfi [16†] vala, kinek kezein és lábain hat-hat ujjai valának, azaz mindenestől huszonnégy, és ez is óriástól származott vala.

²¹És szidalmazá [17†] Izráelt, de megölé Jonathán, Dávid bátyjának, Simeának fia.

²²Ezek négyen származtak Gáthban az óriástól, [18†] kik mind Dávid keze által és az ő szolgáinak kezeik által estek el.