Sámuel második könyve 5:1-25 KARB1908 - Bible AI

¹Eljövének pedig [1†] Dávidhoz Hebronba Izráelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképen: Ímé mi a te csontodból és testedből valók vagyunk,

²Mert ennekelőtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izráelt, és az Úr azt mondotta néked: Te legelteted [2†] az én népemet, az Izráelt, és te fejedelem leszel Izráel felett.

³Eljövének azért Izráelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tőn velek Dávid király Hebronban az Úr előtt, és királylyá kenék Dávidot [3†] Izráel felett.

⁴Harmincz esztendős vala Dávid, mikor uralkodni kezde, és negyven esztendeig uralkodék.

⁵Hebronban uralkodék a [4†] Júda nemzetségén hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda nemzetségein.

⁶Felméne pedig a király és az ő népe Jeruzsálembe a [5†] Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, ők azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elűznek téged! melylyel azt jelenték: Nem jő ide be Dávid.

⁷Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid [6†] városa.

⁸Mert azt mondá Dávid ama napon: Mindenki, a ki vágja [7†] a Jebuzeusokat, menjen fel a csatornához és vágja ott a sántákat és a vakokat, a kiket [8†] gyűlöl a Dávid lelke. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba!

⁹És lakozék Dávid abban a [9†] várban, és nevezé azt Dávid városának; és megépíté Dávid köröskörül, Millótól fogva befelé.

¹⁰Dávid pedig [10†] folytonosan emelkedék és növekedék, mert az Úr, a Seregeknek Istene vala ő vele.

¹¹Követeket külde pedig [11†] Hirám, Tírusnak királya Dávidhoz, és czédrusfákat is, ácsmestereket és kőmíveseket, és építének házat Dávidnak.

¹²És belátta Dávid, hogy az Úr megerősítette őt az Izráel felett való királyságában, és hogy felmagasztalta az ő királyságát az ő népéért, Izráelért.

¹³Vőn pedig még magának [12†] Dávid ágyasokat, és [13†] feleségeket Jeruzsálemből, minekutána Hebronból oda ment; és lőnek még Dávidnak fiai és leányai.

¹⁴És ezek a nevei azoknak, a kik Jeruzsálemben születtek: [14†] Sammua, Sóbáb, Nátán, Salamon,

¹⁵Ibhár, Elisua, Néfeg, Jáfia,

¹⁶Elisáma, Eljada és Elifélet.

¹⁷Mikor pedig a Filiszteusok meghallották, hogy királylyá kenték [15†] Dávidot az Izráelen; felkelének mind a Filiszteusok, hogy Dávidot megkeressék; melyet megértvén Dávid, aláméne az erősségbe.

¹⁸A Filiszteusok pedig elérkezének és elszéledének a Réfaim völgyében.

¹⁹Megkérdé azért Dávid az Urat ilyen szóval: Elmenjek-é a Filiszteusok ellen? Kezembe adod-é [16†] őket? Felele az Úr Dávidnak: Menj el, mert kétség nélkül kezedbe adom a Filiszteusokat.

²⁰Elérkezék azért Dávid Baál Perázimba, és megveré ott őket Dávid, és monda: Szétszórta az Úr ellenségimet előttem, mint a víz szokott eloszlani; azért nevezé azt a helyet Baál Perázimnak.

²¹És ott hagyák az ő bálványaikat, melyeket felszedének [17†] Dávid és az ő szolgái.

²²Azután ismét feljövének a Filiszteusok, és elszéledének a Réfaim völgyében.

²³Megkérdé azért Dávid az Urat, ki ezt felelé: Ne menj most reájok; hanem kerülj a hátuk mögé és a szederfák ellenében támadd meg őket.

²⁴És mikor a szederfák tetején indulásnak [18†] zaját fogod hallani, akkor indulj meg, mert akkor kimegy te előtted az Úr, hogy megverje a Filiszteusok táborát.

²⁵És úgy cselekedék Dávid, a mint megparancsolta vala néki az Úr: és vágta [19†] a Filiszteusokat Gibeától fogva, mind addig, míg [20†] Gézerbe mennél.